Szentgyörgyi Ferenc (író)

Ez a szócikk az író és műfordítóról szól. Hasonló címmel lásd még: Szentgyörgyi Ferenc (egyértelműsítő lap).
Szentgyörgyi Ferenc
SzületettOrsits Ferenc József[1]
1892. július 24.[1]
Zalaegerszeg[1]
Elhunyt1948. január 1. (55 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgyi Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentgyörgyi Ferenc, született Orsits Ferenc József (írói álnevei: F. St. George; St. Georges; Zalaegerszeg, 1892. július 24.[3] – Budapest, Józsefváros, 1948. január 1.)[4] magyar író, újságíró, műfordító, százados, a honvédelmi minisztérium elnöki osztályának sajtóelőadója.

Pályafutása

Orsits Ferenc szabómester[5] és Horváth Eszter fiaként született, 1892. augusztus 7-én keresztelték. 1911-ben Orsits családi nevét Szentgyörgyire változtatta. Az 1910-es években hírlapíróként dolgozott, munkatársa volt Az Ujságnak, a Pesti Naplónak, valamint tíz évig a Pesti Hírlap párizsi tudósítója volt.[6] Az 1930-as évek második felében megjelent kalandregényeiről, kisregényeiről lett ismert. 1918. szeptember 14-én Budapesten, Kőbányán feleségül vette Morva Máriát.[7] Az 1940-es években a magyar honvédelmi minisztériumban dolgozott mint sajtóelőadó. 1945. április 1-jével tartalékos főhadnaggyá léptették elő.[8] Halálát gégerák okozta. A Kerepesi úti temetőben nyugszik (34-16-12).[9][10] Temetésén Dr. Németh József tábori esperes gyászbeszéde után a Jókai-lepellel letakart koporsónál Simándi Béla búcsúztatta a magyar újságírói társadalom nevében az elhunytat. Veres Péter miniszter képviseletében dr. Papp János ezredes vett részt a temetésen.[11]

Művei

  • Párisi portrék, Légrády, Budapest, 1927, 242 oldal
  • F. St. George: A vörös bilincs, Tarka regénytár 15. I/15., 1935, 96 oldal
  • Nem vagyok préda, Világvárosi Regények, 161., 1935, 64 oldal
  • Reggeltől reggelig, Világvárosi Regények, 171., 1935, 64 oldal
  • Tisztító vihar, Világvárosi Regények, 191., 1935, 64 oldal
  • Mit tudjátok ti, férfiak!, Világvárosi Regények, 208., 1935, 64 oldal
  • Egy csók is lehet kegyetlen, Világvárosi Regények, 217., 1935, 64 oldal
  • St. Georges: A dzsungel királynője, Tarka Regénytár 64. II/38., 1936, 96 oldal
  • Feltámad a múlt, Világvárosi Regények, 354., 1936, 64 oldal
  • A revolver, Világvárosi Regények, 378., 1937, 64 oldal
  • Vera asszony éjszakája, Világvárosi Regények, 395., 1937, 64 oldal
  • Tatár Péter felesége, Világvárosi Regények, 410., 1937, 64 oldal
  • Bosszú mindhalálig, Hellas, Budapest, 1937, 31 oldal
  • A cár hadnagya, Friss Újság Színes Regénytára 91., 1938, 78 oldal

Műfordításai

  • Octave Aubry: Három dáma, Pesti Hírlap könyvek 21., 1928, 256 oldal
  • Octave Aubry: A császár első szerelme (Le roman dans l' histoire), Pesti Hírlap könyvek 123., 1930, 224 oldal
  • Jules Verne: Dél csillaga, Forrás, Bp., 1944

Rövidebb írásai

Jegyzetek

  1. ↑ a b c FamilySearch Historical Records
  2. ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
  3. ↑ Zalaegerszegi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 210/1892. folyószám.
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 15/1948. folyószáma alatt.
  5. ↑ Halotti bejegyzése, Bp. IV. ker. (belváros) 119/1920.
  6. ↑ Kis Ujság, 1948. január 3. / 2. szám. 2. old.
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. X. ker. állami házassági akv. 257/1918. folyószáma alatt.
  8. ↑ Honvédségi Közlöny a Magyar Honvédség számára, 1945. szeptember 17. / 17. szám, 150. old.
  9. ↑ A Kerepesi úti temető 1999-ben Budapesti Negyed 7. évf. 3. (25.) sz. (1999. ősz)
  10. ↑ Friss Ujság, 1948. január 8. / 5. szám, 3. old.
  11. ↑ Demokrácia, 1948. január 11. / 2. szám, 6. old.

Források

További információk

  • Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének ... évi jelentése. Bp., 1940-1943.