Furta első templomát valamikor a középkor folyamán építették a római katolikusok.[7] A falu ekkor a nagyváradi prépostsághoz tartozott.
A reformáció előretörésével Furta és a környező falvak is, a reformációt követő földesurak kezébe került, akik megkövetelték jobbágyaiktól, hogy kövessék vallásosságukban is uraikat. Így 1557-től már a reformátusok használták a templomot. A templom a török hódoltság alatt elpusztult, a falu pedig szinte teljesen elnéptelenedett.[3] Az 1690-es évek elején, amikor Nagyváraddal együtt Bihar vármegye is felszabadult a török uralom alól, I. Lipót magyar király visszaállította a 134 évig szünetelő nagyváradi püspökséget, így Furta is visszakerült a fennhatósága alá.[8] A település lassan újra benépesült. Először Zsákáról költöztek át „szabadmentelmű” jobbágyok, akik többnyire református vallásúak voltak. Később, 1760-tól idegen nemzetiségű, utóbb „megmagyarosodott” katolikus lakosokat telepítettek a falu úgynevezett „sorosi” (a mai Kossuth utca környéke) részére.[3]Alapi János akkori kisprépost, erdei birtokán egy kápolnát építtetett 1775-ben. Ez az építmény 160 évig állt a katolikus hívők rendelkezésére, amikor 1935-ben életveszélyessége miatt lebontották.[9]
Építése
A kisprépostság a telepesek részére kijelölt helyen, a "Soron" (a mai Táncsics Mihály és Kossuth utca sarkán) kezdte el az építkezést. A templomépítést sürgette az a körülmény, hogy egyre gyarapodott a katolikus hitvallásúak száma - az egyébként református többségű Furtán.
Szent László király templom
A falu katolikus egyháza ekkor - és meg hosszú ideig – egyházigazgatási szempontból a nagyváradi püspökség, közelebbről pedig a Sárrétiesperesség irányítása alatt állott. A templom építéséhez szükséges téglát a mai Táncsics utca végén vetették, illetve égették. A téglákon két féle monogram ”F. F.” (Fáy Ferenc) és „K. L.” (Kende László) lelhető fel.
A katolikus templom építésének idejéről többféle feljegyzés és vélemény létezik.
Az egyik szerint Fáy Ferenc kisprépost 1783-ban építtette a templomot, Kende László kisprépost “csupán” a lelkészlakot létesítette 1776 körül, illetőleg 1783 után a toronyórát csináltatta. Később, 1803-ban pedig kijavíttatta a templomot. Kende Lászlónak a furtai katolikus egyház újra megtelepítésében játszott tevékeny szerepére utal, a ma is meglévő kisharangon lévő felirat: ”Templo Furtensi Donavit. Josephus Agrie 191. Ladislaus Kende de-Kölcse kan. et M.”[10]
Meglehetösen elterjedt az a közfelfogás, amely szerint a furtai római katolikus plébániát1785-ben alapították újra. A leginkább helytálló álláspont viszont az, hogy a templomot Fáy Ferenc és Kende László kisprépostok építtették, 1782 és 1786 között.[11]
Az elkészült templomot Szent László király tiszteletére szentelték fel, 1791-ben.[4]
Az épület
A templom főhomlokzata
A furtai katolikus templom, kora építészetének egyik remeke.[12]Egyhajós, nyugati főhomlokzati középtornyos templom. Gazdagon tagolt provinciális barokk stílusban épült, de kialakításában és formaképzésében, copf stíluselemeket is tartalmaz. Formájában eltér az általánosan használatos vidéki templomoktól. A sík mennyezettel készült templomhajóhoz dúsan tagozott íves falkiképzéssel csatlakozik a jellegzetes barokk hagymasisakkal fedett toronytest, amelynek magassága a kereszt aljáig 33,1 méter.[3] A félkör lezárású szentélyrész, visszaugró alaprajzzal készült, két oldalon toldalékszerűen csatlakozó alacsonyabb sekrestyével. Főbejáratát a hajó elé állított torony alsó részében helyezték el, így ezt az oldalt mint főhomlokzatot, hangsúlyosan alakították ki.[13] Külső hossza 35,4 méter, szélessége 13 méter, mely két oldalon a szentélyhez illeszkedő sekrestyével és hittanteremmel 17,50 méterre szélesedik. A 18. század végén készült barokk stílusú márványfőoltár mellett, a Szentsír mellékoltár klasszicista stílusban a 19. század első felében épült. Az orgonát Kiszel István debreceni mester készítette 1877-ben.[4]
Jegyzetek
↑Vende Aladár: Bihar vármegye községei-Furta. Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai. Arcanum Adatbázis Kft. 2004.
.JPG)
