Szegedy Rezső (Sid, 1873. április 13. – Budapest, Józsefváros, 1922. május 9.)^[3] irodalomtörténész, bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár.

Szegedy Géza orvos és Kemmel Mária fia. Az elemi iskolát 1880-84-ben az erdővégi (Szerém megye) horvát katolikus népiskolában, a főgimnáziumot 1885-től 1893-ig Újvidéken ösztöndíjjal végezte és itt tanult magyarul. 1893 októberében a Budapesti Tudományegyetem bölcseleti fakultatásra iratkozott be, ahol magyar- és német nyelv és irodalommal foglalkozott és 300 forint ösztöndíjat nyert. 1895. április 28-án tanári alapvizsgálatot, 1897-ben doktoratust tett és 1898-tól a pécsi főreáliskolában tanított. 1915-től a horvát nyelv és irodalom tanára volt a budapesti egyetemen.

Cikkei a főreáliskola Értesítőben (1901. Az irodalomtörténeti tanítás módszeréről, 1904. Jókai Mór emlékezete).

Felesége Szommer Irma volt, Szommer Gyula főmérnök és Funiak Jolanta lánya, akit 1899. május 17-én Pécsett vett nőül.^[4]

• Kölcsey aesthetikai dolgozatai. Budapest, 1897. (Különnyomat az Egyetemi Philologiai Közlönyből).
• Sylvester nyelvtana. Budapest, 1898.
• Jókai Móremlékezete. Budapest, 1904.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7