PROFILPELAJAR.COM

	Szabó Zoltán
	Magyarország egészségügyi minisztere
	Hivatali idő; 1964. június 6. – 1974. február 15.
Előd	Doleschall Frigyes
Utód	Schultheisz Emil
Születési név	Szabó Zoltán Sándor
Született	1914. február 17.; Patalom
Elhunyt	2007. január 11.; Budapest
Párt	Magyar Szocialista Munkáspárt
Foglalkozás	orvos; politikus;

Ez a szócikk az egészségügyi miniszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Zoltán (egyértelműsítő lap).

Szabó Zoltán (Patalom, 1914. február 17. – Budapest, 2007. január 11.) orvos, politikus, egészségügyi miniszter, az orvostudományok kandidátusa.

Életpályája

Somogy vármegyében született Szabó Béla tanító és Klapp Mária fiaként. A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett 1933-ban. A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet 1939-ben. 1943-ban tett belgyógyász szakorvosi vizsgát.

1962. november 24. és 1975. március 22. között az MSZMP KB^[1] tagja. 1963. december 7. és 1964. június 5. között az egészségügyi miniszter első helyettese, ezt követően 1974. február 15-ig egészségügyi miniszter volt. Ezt követően a Magyarok Világszövetsége főtitkára tisztét töltötte be 1974. november 29. és 1980. szeptember 15. között.

Kutatási területe

Elsősorban a magas vérnyomással és az ún. antihipertenzív szerek hatásával foglalkozott.

Főbb művei

Rhodankaliumtherápiás hatása hypertoniás betegeken (Magyar Belorvosi Archívum, 1950)
A tüdőverőér emboliájával kapcsolatos EKG-eltérések. Farádi Lászlóval (Orvosi Hetilap, 1951. 6.)
Folsav-antagonisták (Orvosi Hetilap, 1951. 32.)
A Friedländer-pneumonia stretomycin kezeléséről (Orvosi Hetilap, 1952. 26.)
A szív dinamikus működésének változása Rauwolfia-alkaloidák hatására (MTA V. Osztálya Közleményei, 1959)
Az arteriás vérnyomás, percvolumen és periferiás resistentia változása több Rauwolfia-alkaloida együttes adása esetén. – A vesehaemo-dynamika és a vizeletürítés változása Rauwolfia-serpentina több alkaloidjának együttes adása esetén (Magyar Belorvosi Archívum, 1959)
A Devincan vérnyomáscsökkentő hatásának vizsgálata állatkísérletekben és hypertoniás betegeken. Nagy Zoltánnal (Orvosi Hetilap, 1959. 33.)
A nagyvérköri és vesehaemodynamika változása kutyán, reserpin hatására (Magyar Belorvosi Archívum, 1960)
Az essentialis hyperlipaemiáról. Kerekes Ernővel (Orvosi Hetilap, 1960. 5.)
A hypertoniabetegség néhány aktuális kérdése. Gláz Edittel és Gömöri Pállal (Orvosi Hetilap, 1960. 11.)
A mecamylamin vérnyomáscsökkentő hatásáról. Erdélyi Gáborral (Orvosi Hetilap, 1960. 15.)
A vesehaemodinamika és a diuresis változása hypertoniás betegeken reserpin hatására (Orvosi Hetilap, 1960. 40.)
Studies on the Hypoglycaemic Effect of Vincamin (Experientia, 1961)
Haemodynamikai változások vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatására. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1962)
A magyar egészségügyi tudományos kutatások helyzete és perspektívája (Népegészségügy, 1965)
A közegészségügyi-járványügyi munka és a körzeti betegellátás néhány kérdéséről (Állam és Igazgatás, 1966)
Az egészségügyi feladatkörbe utalt felnőttvédelmi szociális gondoskodás helyzetéről és időszerű kérdéséről (Népegészségügy, 1969)
A kórházak szervezeti és fejlesztési problémái Magyarországon (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1969)
Az egészségügy negyedik ötéves terve (Népegészségügy, 1970)
A ma és a holnap orvosa (Népegészségügy, 1971)
Az új egészségügyi törvény és végrehajtásának feladatai. Keresztes Lászlóval (Állam és Igazgatás, 1972)
A megelőzés néhány egészségpolitikai kérdése (Népegészségügy, 1972)
Az egészségügyi törvény országgyűlési előadói beszéde (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1972 és Népegészségügy, 1972)
Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló rendelet végrehajtásáról (Népegészségügy, 1973)