Szabó Ferenc (Orosháza, 1935. március 13. – Békéscsaba, 2021. február 16.) magyar történész, levéltáros, könyvtáros, a Békés Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója (1982–1996). A „legszögedibb szögedi” jelzővel illették. Főbb kutatási területe a 18. és 20. század közötti Alföld múltja volt. Publikációinak a száma (könyvekkel és értekezésekkel együtt) 595 tételre tehető.
Élete
Paraszti-polgári családban született. Az ősei a 18. század közepén Zombáról települtek be és alapítói voltak Orosháza városának. Ezenkívül ősei Csanád megyei szállal is rendelkeztek.
1951 és 1955 között a nemrég alapított Orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte el középiskolai tanulmányait. Olyan tanárok voltak hatással rá, mint Elek László vagy Keller József.[2] Tanulmányi eredményei se maradtak el. Az 1954/55-ös tanévben az országos tanulmányi versenyen földrajzból és történelemből is első helyen végzett.
1959 és 1960 között a szarvasiVajda Péter Gimnáziumban tanított. Nagy hatással volt rá Tessedik Sámuel öröksége és a szarvasi szlovákevangélikus közösség. 1960 és 1965 között a Szegedi Állami Levéltárban dolgozott Oltvai Ferenc oldalán, akivel életre szóló barátságot kötött. Itt tanulta meg a levéltári szakma alapjait és Budapesten levéltári képesítést végzett el. 1965 és 1982 között a Gyulai Állami Levéltár (ami 1968-ban vette fel a Békés megyei Levéltár nevet) igazgatója lett. Az ő irányítása alatt a levéltár állománya sokat gazdagodott (többek között egy szakkönyvtárral) és szakmai munkája is segítette az intézmény jó hírének fenntartását. Kutatói munkáját a levéltári konferenciákon, értekezleteken is kiemelkedő volt. 1969-ben az Országos Levéltári Tanács tagja lett. 1966-ban elindította a Békési Élet nevű folyóiratot, amely 20 év alatt 200 írást tudott kitermelni magából.[4]
1982-től nyugdíjazásáig a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságát vezeti.[5] Az ő munkássága itt is jelentős volt. Az ő igazgatósága alatt jelent meg Kristó Gyula segítségével a Dél-alföldi Évszázadok sorozat, amiben három megye (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun) is közreműködik. A Bibliotheca Bekesiensis kiadványsorozatot is az ő kezdeményezésére adják ki. Továbbá ő kezdeményezte a gyomai Kner Nyomdaipari Múzeum és a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékpark létrehozását. Emellett tagja lett az Országos Múzeumi Tanácsnak és a Történelmi Társulat vezetőségének is.
1995-ben A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével jutalmazták munkásságát. Egykori alma matere a Primus inter pares-díjban részesítette és az ismertebb öregdiákok tagja közé került. 2011-ben Orosháza képviselő-testülete a város díszpolgárának választotta.[6]
Az utolsó éveiben sokat betegeskedett. Ez is okozta halálát 2021. február 16-án, Békéscsabán.
↑www.gyulaihirlap.hu, Gyulai Hírlap Online: In memoriam Szabó Ferenc (magyar nyelven). www.gyulaihirlap.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 2.)
↑Blazovich László. „Elhunyt Szabó Ferenc (1935–2021)”. Honismeret (Magyarország), Budapest 49. évfolyam (3. szám), 102 - 106.. o, Kiadó: Honismereti Szövetség.
