Ez a szócikk az 1903-ban született szobrászművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó István (egyértelműsítő lap).

Szabó István
Született	1903. augusztus 29. Cered
Elhunyt	1992. július 5. (88 évesen) Benczúrfalva
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Szabó István
Foglalkozása	szobrász
Kitüntetései	Kossuth-díj (1959) SZOT-díj (1971) Magyarország Érdemes Művésze díj (1973) SZOT-díj (1987)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Id. Szabó István (Cered, 1903. augusztus 29. — Benczúrfalva, 1992. július 5..) Kossuth-díjas szobrászművész. Alkotói tevékenységet főleg a köztéri szobrászat területén fejtett ki.

Szobrászművészetet Bóna Kovács Károly műhelyében tanult az 1930-as évek elején. Kőből, bronzból, műkőből, mészkőből, bazaltból készült szobrainak stílusa is a népi fafaragó művészettel mutat rokonságot, talán ezért is vált igen foglalkoztatott köztéri szobrásszá. Már 1934-től kiállításai voltak a Műcsarnokban, majd főleg Észak-Magyarországon, Nógrád megye területén felállítandó köztéri szobrokra kapott megrendeléseket. 1938–39-ben első világháborús emlékművet készített Mátranovákon, majd annak mását 1948-ban Cereden is felállították. 1941-ben készítette Parasztfej című alkotását bronzból, 29 cm magasságban. Művéből fegyelmezett, látszólagos nyugalma mögül indulat, elszántság és erő sugárzik. A szobrot az Állami Vásárló Bizottság vette meg a művésztől, ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.^[1]

1945 után, a korszak hangulatának is megfelelően, előszeretettel ábrázolta az egyszerű munkás és parasztembereket. Híres A magyar bányászat 200 éves története című sorozata, melyet tölgyfából faragott 95 cm magasságban. 1965-ben faragta körtefából Palóc Madonna c. szobrát 45 cm magasságban, köztéri szoborként bronzból is kiöntötték, és Balassagyarmaton nyert elhelyezést. Mikszáth Kálmánról és Madách Imréről is készített szobrokat, s politikusokról emléktáblákat vagy szobrokat, köztük Kossuth Lajosról, Rákóczi Ferencről. Bányászszobraiból Várpalotán, Bátonyterenyén is helyeztek el köztéri alkotást.

• Abonyi Lajos (bronz emléktábla, 1933, Kisterenye)
• Korpusz (kő, 1936, Kisterenye)
• Hősök emlékműve (bronz, 1937, Kisterenye)
• Országzászló (kő, 1938, Kisterenye)
• Br. Solymossy Jenő (márvány emléktábla, 1939, Kisterenye)
• Kossuth Lajos-emléktábla (műkő, 1948, Kisterenye)
• Br. Solymossy Jenő-emlékmű (1938-1939, Nyárjas-völgy)
• I. világháborús emlékmű (1938-1940, Mátranovák, 1948, Cered)
• Bányász emlékmű (1955, Salgótarján, 1959, Balinkabánya)
• Mikszáth Kálmán (bazalt portré, 1960, Salgótarján)
• Olvasó bányász (bazalt, 1962, Nagybátony)
• Anya gyermekkel (mészkő, 1963-1964, Nógrádgárdony)
• Partizánemlékmű (krómacél, 1969, Salgótarján, 1990 után elbontva)
• Madách (mészkő, 1972, Mátraverebély, Általános Iskola)
• Palóc menyecske (bronz, 1974, Balassagyarmat)

• Kossuth-díj (1959)
• SZOT-díj (1971, 1987)
• Érdemes művész (1973)
• Salgótarján díszpolgára (1976)
• Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1987)
• Bátonyterenye díszpolgára posztumusz (2003)

• Születésének 100. évfordulója alkalmából munkásságának elismeréseképpen a kisterenyei kastély első emeletén múzeumot rendeztek be alkotásaiból. Az állandó kiállítás címe: Fába faragott élet. A cím mintegy emlékeztet a művész Fába faragott esztendők című önéletrajzi kötetére.
• A ceredi általános iskola a nevét viseli.^[3]

• Id. Szabó István szobrászművész (1903-1992) : életmű-katalógus a Nógrádi Történeti Múzeum kiállításához, 1993. augusztus - 1993. december ; [a katalógust összeáll. ... Peák Ildikó] ; [a fotókat ... kész. Buda László] ; [... ford. Véghné Rassay Márta ..., Filippov Szergej ...] (A Nógrádi Történeti Múzeum kiadványa). Salgótarján : Mikszáth, 1993. 51 p. ill. ISBN 963-7224-34-3^[4]

• Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. 3. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2001. Id Szabó István lásd 454-55. p. ISBN 963-8477-46-6
• Id. Szabó István szobrász - Artportal