1906-ban kezdett fényképeket készíteni. Sikeres volt az akkor elterjedt „nemes eljárások”-kal. 1908–1932 között irodatiszt, vasúti tisztviselő, hivatalnok, cégvezető volt több vállalatnál. Kereskedelmi érettségit tett, majd magántisztviselő lett. Az 1920-as években Vidarény Iván, Kankowszky Ervin és Balogh Rudolf tanította. 1927–1940 között a Amatőrfényképezők Országos Szövetsége (MAOSZ) és a Budapesti Fotóklub tagja volt. 1928–29-ben a Fotóművészeti Hírek című lap ügyintézője volt. 1932-ben leépített magántisztviselőként engedélyt kapott a fényképészet folytatására. 1941-ben a Budapesti Fényképészek és Fényképnagyítók Ipartestületének tagja lett. 1945 előtt tájakról, városokról és a lakosok életéről készített fényképeket. 1956-ban a Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja volt.
40 éves munkássága alatt öt világrész közel ezer nemzetközi kiállításán vett részt, melyeken 11 arany, 6 ezüst és számos bronzérmet nyert. Gyűjteményes kiállítását 1969-ben a Műcsarnokban rendezte meg.
