Székely Artúr

Székely Artúr
1930 körül
1930 körül
SzületettSchlesinger Artúr
1887. március 26.[1]
Kisbér
Elhunyt1952. július 27. (65 évesen)[1]
Budapest XII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaKántor Margit
(h. 1914–1919)
Richter Anna
(h. 1920–1952)
SzüleiSchlesinger Vilmos
Pollák Regina
Foglalkozása
  • szakíró
  • jogász
Sablon • Wikidata • Segítség

Székely Artúr, született Schlesinger[2] (Kisbér, 1887. március 26.[3] – Budapest, 1952. július 27.)[4] jogász, közgazdasági író.

Élete

Schlesinger Vilmos kereskedő és Pollák Regina fia. Tanulmányait Budapesten és több külföldi egyetemen folytatta. 1910–13-ban a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének, majd 1914–1916-ban a Magyar Vámpolitikai Központ titkára lett. 1916-tól a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára, külkereskedelmi osztályának vezetője volt. Emellett 1923-tól a Magyar Vámpolitikai Központ igazgatója, 1920-tól a Magyar Külkereskedelmi Szövetség igazgatója volt. 1927 és 1932 között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Külkereskedelmi Közleményeit szerkesztette. 1945-től 1948-ig a Kereskedelmi és Iparkamara megbízott főtitkáraként működött. Megalakulásától a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának tagja és a lap belső munkatársa volt.[5]

Első felesége Kántor Margit volt, Kántor Alfréd és Pickler Carleu (Kornélia) lánya, akit 1914. július 4-én Budapesten vett nőül. 1919-ben elváltak.[6] Második felesége Richter Anna (1892–1963)[7] volt, akivel 1920. november 23-án kötött házasságot.[8] 1938-ban áttért az evangélikus vallásra. Lánya (első feleségétől) Székely Zsuzsanna (1915–?)[9] volt.

Főbb művei

  • Háború és közgazdaság (Budapest, 1915)
  • Háborús gazdasági törvények és rendeletek (I-VI., Budapest, 1917–1918)
  • Importőrök kiskátéja (Budapest, 1919)
  • Kiviteli politikánk és a gazdasági válság (Budapest, 1921)
  • Magyarország kereskedelmi szerződéses politikája (Budapest, 1926)
  • Emlékirat a kereskedelmi mérleg passzivitásáról (Bertalan Istvánnal és Gyömrei Istvánnal, 1928)
  • A Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés (1928)
  • A középeurópai vámpolitikai közeledés kérdése (Budapest, 1931)
  • A magyar külkereskedelem irányainak változásai a forgalmi korlátozások éveiben (1935)
  • Középeurópai kereskedelmi politika (Budapest, 1936)
  • Gyümölcsértékesítés (Budapest, 1940)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Székely Artúr, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14710.htm
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25531/1901. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 549. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 33. oldal 40. sor
  3. ↑ Születési bejegyzése a kisbéri izraelita hitközség születési akv. 5/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1054/1952. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  5. ↑ Gyászjelentése (1952) Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle, 11. szám
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 526/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Székely Artúrné Richter Anna halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1017/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Házasságkötési Richter Annával a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 558/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Székely Zsuzsanna születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 598/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 20.)

Források

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 832. o.  Online elérés