Szécsi Gábor (Kiskunhalas, 1966. augusztus 18. –) kommunikációkutató, nyelvész, filozófus, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. Szakterülete a kommunikációelmélet, nyelvfilozófia és ismeretelmélet. 1998 és 2006 között Kecskemét polgármestere a Fidesz–MDF–VP képviseletében.

Tudományos tevékenysége két nagy területet fog át. Egyrészt azt vizsgálja, hogy az egyes kultúrákat jellemző, társadalmilag dominánssá vált kommunikációs technológiák milyen hatást gyakorolnak a kultúrák tagjainak nyelvi világára, gondolkodására, a közösségről és kultúráról alkotott fogalmaira, társadalmi kapcsolataira. Másrészt a nyelvi kommunikáció és a mentális világ kapcsolatát elemzi. Ennek során egy, a nyelvi jelentést meghatározó fogalmi viszonyok eredetére és szerkezetére rávilágító jelentéstani modellt dolgozott ki.

1991-ben diplomázott a József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, történelem és filozófia szakon. 1991 és 1994 között az MTA Filozófiai Kutatóintézetében dolgozott aspiránsként Nyíri Kristóf akadémikus szakmai irányításával. 1995-ben szerzett kandidátusi fokozatot. 1996-tól az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, csoportvezetője. 1995-ben a Helsinki Egyetem vendégprofesszoraként végzett kutatásokat. 2007-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen, 2008-tól a Pécsi Tudományegyetem egyetemi magántanára, 2009 és 2017 között a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának tanszékvezető egyetemi docense, 2017-től a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának tanszékvezető egyetemi tanára. 2006 óta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő filozófiai doktori iskola törzstagja, témavezetője.

1997 óta elnöke a Magyar Alkalmazott Filozófiai Társaságnak. 2004-ben egyik alapítója volt a Magyar Kommunikációtudományi Társaságnak. 2004 és 2007 között a UNIWORLD-Hálózati Egyetem Egyesület elnöke. 2008 óta alelnöke az Országos Tudományos Diákköri Tanácsnak, és ugyancsak 2008 óta tagja a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Társadalmi Kapcsolatok és Média Bizottságának.

Az 1998. októberi helyhatósági választásokon a Fidesz – Magyar Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Vállalkozók Pártja jelölésében indult Kecskemét város polgármesteri címéért, melyet a szavazatok 35,12 százalékának elnyerésével meg is szerzett, többek között a város 1994-98 közötti polgármesterét, a négy évvel korábban szintén az MDF által jelölt Katona Lászlót maga mögé utasítva.^[1] Bár az ország többi részén ekkor baloldali fordulat állt be, a hagyományosan konzervatív városban Szécsi a 2002-es választásokon meggyőző fölénnyel, a szavazatok 49,90 százalékát elnyerve újabb négy évre elnyerte polgármesteri tisztségét, ekkor már csak a Fidesz és az MDF jelöltjeként.^[2]

2004-ben a belvárosban található egykori malomépületek helyén építendő, Szécsi által támogatott Malom Bevásárlóközpont projekt városképre gyakorolt hatásán, illetve a közlekedési rend átalakításán összeveszett frakciójával, ezért még abban az évben kilépett a Fideszből, függetlenként folytatta polgármesteri tevékenységét, majd egy évre rá az MSZP és az SZDSZ is bejelentette hogy őt támogatják a 2006-os helyhatósági választásokon.^[3] Bár a szavazatok 39,89 százalékának elnyerésével jobb eredményt ért el mint 1998-as győzelme alkalmával, a Fidesz által jelölt Zombor Gábor ellenében majdnem húsz százalékpontos vereséget szenvedett,^[4] így távozott a város közéletéből.

• Pro Scientia Aranyérem (1989)
• Akadémiai Ifjúsági Díj (1997)
• Mestertanár Aranyérem (1999)
• Fáy András-díj (1999)
• Tudással Magyarországért Emlékérem (2002)
• Egyetemi magántanári cím (Pécsi Tudományegyetem) (2008)

• Tudat, nyelv, kommunikáció. Vázlatok a kortárs analitikus filozófia problémáiról. Budapest, Áron Kiadó, 1998
• A kommunikatív elme. A nyelvi kommunikáció fogalmi alapjai. Áron Kiadó, Budapest, 2003
• Kommunikáció és gondolkodás. Tanulmány a nyelvi kommunikáció és a mentális világ kapcsolatáról. Áron Kiadó, Budapest, 2007 (második kiadás: Áron Kiadó, Budapest, 2009)
• Nyíri Kristóf–Szécsi Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Budapest, Áron Kiadó, 1998
• Szabó Tibor–Szécsi Gábor: A filozófia keresztútjain. Tanulmányok Lukács Györgyről. MTA Filozófiai Intézet, Budapest, 1998
• Közélet, közigazgatás, kommunikáció. Bevezetés a közigazgatási kommunikáció elméletébe. Önkonet Kiadó, Budapest, 2011
• Karikó Sándor–Szécsi Gábor: Válság és kommunikáció. Áron Kiadó, Budapest, 2012
• Nyelv, média, közösség. Közösségfogalom és nyelvi kommunikáció az információ korában. Gondolat Kiadó, Budapest, 2013
• Média és társadalom az információ korában. Kommunikációfilozófiai adalékok a mediatizáció fogalmához. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016
• Történet és történelem. Belvedere Meridionale Kiadó, Szeged, 2019
• A történetekbe zárt elme. Adalékok a narrativitás filozófiájához. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020
• A megújulás műhelyei. A magyar tudományos diákköri konferenciák története, 2011–2020; OTDT–Akadémiai, Budapest, 2021

• A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjainak adatbázisa – Szécsi Gábor^{[halott link]}
• A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének honlapja
• A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának honlapja–Szécsi Gábor szakmai önéletrajza
• Darab Tamás: "A gondolkodás és a nyelv önfejlődéséről: kérdések és válaszok (Szécsi Gábor: Tudat, nyelv, kommunikáció. Vázlatok a kortárs analitikus filozófia problémáiról) Magyar Pszichológiai Szemle 1999/4. 658–660. O.
• Kocsis László: A nyelvi kommunikáció mentális alapjai (Szécsi Gábor: Kommunikáció és gondolkodás. Tanulmány a nyelvi kommunikáció mentális alapjairól). Magyar Tudomány 2010/8. 1030–1031. o.