PROFILPELAJAR.COM

	Spica
	A Spica a Szűz csillagképben
Más jelölések	alfa Vir, 67 Vir, BD-10 3672, FK5 498, GSC 05547-01518, HD 116658, HIP 65474, HR 5056, PPM 227262, SAO 157923, BUP 150, CCDM 13252-1109, IDS 13200-1038, WDS 13252-1110
	Megfigyelési adatok
Csillagkép	Szűz csillagkép
Epocha	J2000,0
Rektaszcenzió	13h 25m 11,58s
Deklináció	-11° 09′ 40,75″
Távolság	262 fé,; 76,57 pc
Látszólagos fényesség	+0,92 és +1,04 között változik, 4 napos periódussal (átlagosan 0,97)
Abszolút fényesség	-3,55
Színkép típusa	B1 III-IV+B2V
	Pályaadatok
Évi parallaxis	13,06
Radiális sebesség	1,0 km/s
Sajátmozgás
rektaszcenzióban	-0,04235"/év
deklinációban	-0,03067"/év
	Fizikai adatok
Tömeg	11 M☉
	Hőmérséklet
Felszín	22 400 K
Luminozitás	2180 L☉
	Forgási adatok
Radiális forgási sebesség	130 km/s

Nem tévesztendő össze a következővel: Spica (együttes).

A Spica (α Vir, α Virginis, Alpha Virginis) a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, az éjszakai égbolt 15. legfényesebb csillaga. Béta Cephei típusú változócsillag, egy kék óriás, 250 fényévre a Földtől.

Leírása

Színe kissé kékesfehér, B1 III-IV színképosztályú. Kettőscsillag. A kettős fényesebb összetevőjének felszíni hőmérséklete 22 400 K, fényessége a Napénak 13 400-szorosa, átmérője annak 7,8-szorosa, tömege 11-szerese. Ennek megfelelően már fősorozati ideje végére ért, a legközelebbi csillag a Naphoz, amely II típusú szupernóvává alakulhat. A másik csillag felszíni hőmérséklete 18 500 K, 1700 Napnak megfelelő fényerővel világít, átmérője annak 4-szerese, tömege 7-szerese, B2V fősorozati csillag. A két csillag egymáshoz nagyon közel kering, távolságuk átlagosan mindössze 0,12 CsE, közös gravitációs középpontjuk körül 4 napos a keringési periódusuk.

Látszó fényessége +0,92 és +1,04 között változik 4 napos periódussal. A változás nagyobbrészt annak a következménye, hogy a „csillag” számunkra látszó átmérője változik. A Spica elég forró ahhoz, hogy erős ultraviola sugárzást és röntgensugárzást bocsásson ki. Az erős röntgensugárzás valószínűleg a két napszél összeütközésének a következménye. A mérések szerint még három, halványabb csillag van a rendszerben.

Történetei

Az ókori Egyiptomban a Spica feltehetően fontos szerepet játszott, neve „Lanthordozó”, és „Repa” volt (=úr). Sir Joseph Norman Lockyer angol csillagász szerint több nagyon fontos templom az ókori Egyiptomban és az ókori Görögországban a Spicának volt szentelve (aminek kapcsolata lehet a legendás egyiptomi kiválósággal, Ménésszel).

Gertrude és James Jobes szerint az ókori Kínában a Spica és az Arcturus voltak a sárkány két szarva, és a tavasz eljöttét azzal határozták meg, amikor a telihold a két fényes csillag között látszott. Megjegyzik ezen kívül, hogy a tavasszal való kapcsolat miatt választhatta Sou Szing, a hosszú élet istene otthonául a Spicát.

Nevének eredete

A középkorban az arabok a Spicát Szunbulah néven ismerték. A 19. században író Smyth admirális megjegyzi, korábban volt egy törekvés arra, hogy a csillagot a Newton névre nevezzék át a nagy angol csillagász tiszteletére. A talán leginkább megmaradt alternatív név az Azimech. Ennek a névnek az eredete a középkori arab címre, az „Al Szimak al A’zal”-ra megy vissza, melynek jelentése: „a fegyvertelen Szimak”. Az Arcturus volt a másik Szimak, a fegyveres, „Al Szimak al Ramih”. R. H. Allen feltevése szerint a „Szimak” név jelentése: „magasra emelkedni”. Ennek azonban ellentmond a jelenkori csillagnév kutató, Paul Kunitzsch, aki szerint a „Szimak” név jelentése bizonytalan. A nevek ismert része (a fegyverrel rendelkező, illetve azt nélkülöző) talán arra való hivatkozás, hogy az Arcturus környezetében több, kevésbé fényes csillag található, míg a Spica környezetében egy sem. Az Eta Boötis (Muphrid) és néhány további csillag lehet az Arcturus lándzsája vagyis a fegyvere.

A „szpika” latinul és görögül kalászt jelent. A gabonaérés idején tűnt fel az égbolton az ókorban. A görögök a csillag felbukkanásával a termés beérésének idejét azonosították.^[5]^[6]^[7]^[8]

Megfigyelése

A Szűz csillagkép (Virgo) megtalálásához segítséget nyújt, ha a Spicát sikerül megtalálnunk.

Érdekességek

A közé a négy első fényrendű csillag közé tartozik, melyek fedésbe tudnak kerülni a Holddal és a bolygókkal. Ezek: Regulus, Spica, Antares, és Aldebaran. A Pollux kissé messzebb helyezkedik el az égi ekliptikától, ezért nem kerül teljes fedésbe a Hold mögött, de közel tud kerülni hozzá.

A Hold 2020-ig Magyarországról nézve kétszer is elfedi a Spicát.^[9]

2013. szeptember 8-án délután volt az első okkultáció. Az esemény nappali megfigyelését nagyban segítette az osztott körös vagy GOTO-s pozícióra állás: a fényes csillag így könnyen látható volt akár kis távcsővel is.
Még ugyanezen év november 2-án bekövetkezett az újabb okkultáció. A belépés épp napkeltekor történt, de a 2%-os holdfázis miatt egyrészt a Hold sem volt látható szabad szemmel, ugyanakkor alacsonyan, mindössze 12 fokkal volt a horizont felett. A Hold folyamatos távcsöves követésével a 43 perccel későbbi kilépést is észlelni lehetett.

Megjelenése a kultúrában

A japán Twin Spica (ふたつのスピカ, Futatsu no Supika) szeinen manga sorozatot a Spica csillag után nevezték el. A Spica kettőscsillag, csillagai egymás körül keringenek, ami megfelel a sorozatban hangsúlyt kapó barátság megjelenésének.

Források

Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ SIMBAD lekérdezés: Spica
↑ ^a ^b ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)
↑ [1]
↑ Abt, Helmut A. – Levato, Hugo – Grosso, Monica: Rotational Velocities of B Stars (angol nyelven), 2002
↑ A csillagos ég képeskönyve. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 23.)
↑ Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
↑ Ian Ridpath-Wil Tiriron: Égi kalauz, Gondolat, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
↑ SZŰZ:(Latin neve: Virgo). [2010. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 23.)
↑ szerk.: Mizser Attila: Fogyatkozások, csillagfedések, Amatőrcsillagászok kézikönyve, Harmadik, javított és bővített, Budapest, 2006: Magyar Csillagászati Egyesület. ISBN 963 06 0197 4