A háromszoros győztes Jens Lukas a 2004-es célbaérkezésekor (forrás: www.spartathlon.gr)A verseny emlékoszlopa a spártai főutcánAz ünnepi, 25. érem
A Spartathlon egy 246 kilométeres ultramaratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Az 1983 óta évente rendezett verseny szeptember utolsó péntekén rajtol, és a futók az Akropolisz lábától Leonidász király Spárta főterén álló szobráig futnak.
A Spartathlon egy Pheidippidész nevű athéni futár Hérodotosz által dokumentált futását reprodukálja, és történészek szerint ez a futás képezi a modern maratoni mitológia alapját. A verseny az egyik legkeményebb ultramaratoni futás a világon, és negyedszázados története során számos magyar sikert hozott. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt a versenyt nem rendezték meg.
Történelem
Hérodotosz elbeszélése szerint i. e. 490-ben, a marathóni csata előtt Miltiadész athéni sztratégosz egy küldöncöt menesztett Spártába, hogy segítséget kérjen Leonidász királytól a perzsák ellen. Hérodotosz így emlékszik Pheidippidész futásáról:
„Mielőtt a hadvezérek elhagyták volna a várost, követet küldtek Spártába egy Pheidippidész nevű athéni férfit, aki nagyon gyorsan tudott futni, és ez is volt a foglalkozása…”
„A hadvezérek tehát ezt a Pheidippidészt, aki azt állította, hogy találkozott Pannal, elküldték Spártába, s az Athénból való indulása utáni napon már meg is érkezett. Felkeresvén az elöljárókat, ezt mondta: »Lakedaimóni férfiak! Az athéniak azt kérik tőletek, hogy siessetek a segítségünkre, és ne nézzétek tétlenül, hogy a legősibb hellén várost a barbárok leigázzák.«”[1]
Történészek szerint Pheidippidész spártai futása szolgál a modern maratoni futás mitológiájának alapjául. Hérodotosz, aki néhány évtizeddel a marathóni csata után írta meg a görög-perzsa háború történetét, nem említ olyan hírvivőt, aki a csata után Athénbe futott volna a győzelem hírével. A modern legenda, mely szerint Pheidippidész úgy kimerült a 35-40 kilométer körüli futástól, hogy odaérve csak annyit bírt mondani, hogy „Győztünk!”, és holtan esett össze, több száz évvel későbbi adalék, mely vélhetőleg a Pheidippidész-legenda átalakulásából képződött. A marathóni futás első ismert írásos említése Plutarkhosztól származik, aki bő fél évezreddel a marathóni csata után, Athén dicsőségéről című művében írta le a történetet, de ő még egy Therszipposz vagy Euklész nevű hírvivőről beszélt.
Az első modern kori futás
Hérodotosz szavai John Fodent, a brit légierő tisztjét gondolkodóba ejtették. Foden, aki maga is amatőr ultramaratonista, 1982-ben négy társával elindult kipróbálni, hogy vajon lehetséges-e ezt a 246 kilométeres távot másfél nap alatt futva megtenni.
Fodenék kísérlete többször is majdnem kudarcba fulladt. A latin betűs táblák teljes hiánya és a rossz minőségű térkép miatt a csapat lépten-nyomon eltévedt. Felszerelésük hiányos volt, és kísérőjük eltévedései és kerülései miatt a futók többször is kiszáradtak és eléheztek. Volt olyan szakasz, ahol öt órán keresztül víz nélkül kényszerültek futni. A futóknak a kutyákkal is gyakran meggyűlt a bajuk, ezért a szokásos felszerelésen túl köveket is cipeltek, a támadó kutyák visszarettentéséhez.[2]
Az ötfős csapatból csak John Scholten ért 36 órán belül Spártába,[3] és ezzel megszületett a Spartathlon. A következő évben a csapat megszervezte az első hivatalos versenyt, amit azóta évről évre megtartanak.
Fodenék útvonala, mely az ókori utak és városok vonalát követte, zömében szekérutakon haladt, és az útnak kevesebb mint fele volt leaszfaltozva. Az évek során a görög úthálózat folyamatosan fejlődött, és már csupán 10 kilométer halad szekérutakon, ösvényeken.
A verseny során a futóknak 75 ellenőrző ponton kell áthaladniuk, és minden pontot egy előre meghatározott szintidőn belül kell elhagyniuk. Aki szintidőn túl érkezik, bármelyik ponton kizárhatják, azonban a verseny első felében a versenybírók rugalmasan kezelik a szintidőt, és csupán az este leszállta után kezdik szigorúbban venni a késéseket.
A futók zöme a Parthenio-hegyet és az azt megelőző több mint 10 kilométeres emelkedőt tartja a Spartathlon vízválasztójának. Az emelkedőt a futók többsége már éjszaka kezdi meg, és a csúcsra 20-22 óra futás után érkezik meg. A csúcs előtti utolsó három kilométert kivilágítatlan hegyi ösvényen, egy szakadék peremén kell megtenni. Több beszámoló említ a csúcsot megelőző és követő 10-15 kilométerről hallucinációs élményeket és a versenyt feladók többsége még a hegy (ahogy a bennfentesek nevezik: „A Hegy”) előtt száll ki.
Az érem hátoldala
A szigorú szintidők, a kemény emelkedők és a gyakran szélsőségesen meleg időjárási körülmények miatt ultramaratonista körökben úgy tartják, hogy a Spartathlon az egyik legkeményebb, ha nem maga „a” legkeményebb futóverseny a világon.
A verseny tisztaságát védve a szervezők nem osztanak pénzdíjakat, és az összes célbaérkező azonos díjazásban részesül, azaz nyer egy olajág-koszorút, melyet spártai elöljárók helyeznek a fejére, és egy érmet. Továbbá minden célba érkezőt spártai lányok kínálnak az Evrotasz folyó vizével.
A szervezők a versenyt nemcsak sporteseménynek, hanem kulturális rendezvénynek is tekintik, és ezt jól tükrözi, hogy 2006 óta évről évre a verseny kizárólagos szponzora a Stravos Niarchos Alapítvány, mely szinte kizárólag kultúrát, művészetet, oktatást és orvosi kutatást támogat. A legtöbbszörös teljesítő a német Karl Hubert (25 célbaérés; 2023). A verseny leggyorsabb teljesítését 1984 óta a görög Jannisz Kúrosz tartotta (20 óra 25 perc), amit 2023-ban döntött meg az immár négyszeres győztes, Fotis Zisimopoulos (19 óra 55 perc). A versenyt négyszer csak Jannisz Kúrosz illetve a német Helga Backhaus tudta megnyerni, sok háromszoros győztes is van.
Nevezési feltételek
Az a futó nevezhet, aki teljesíti a Spartathlon egyik kvalifikációs feltételét a versenyt megelőző két évben. A szintet 100 kilométertől szinte minden szabvány távon, illetve bizonyos kiemelt versenyen lehet teljesíteni. Nevezhet az a futó aki 100 kilométeren 10 órán belül (nők 10:30-on belül) fut, illetve 24 órán legalább legalább 180 kilométert (nők 170 kilométert) fut. Magyarországon az Ultrabalaton is kvalifikációs versenynek számít.
Magyar teljesítők
A 2019-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. (A képről hiányzik a későbbi győztes,. Bódis Tamás)A 2012-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Szabó Béla, Palásthy István, Zahorán Ádám, Zahorán János, Lórántfi Csaba (takarásban), Kasz Ferenc, Méreg József, Lőw András, Lubics Szilvia, Sipos József, Tóth Attila, Végh Attila, Szabó Sándor. Első sor: Noszik János, Rudolf Tamás, Lajkó Csaba.A 2011-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Lengyel István, Szőnyi Ferenc, Gyurján Tamás, Tóth Attila, Szabó Béla, Lőw András, Lubics Szilvia, Bögi Sándor, Fazekas János. Első sor: Lesi Zoltán, Lajkó Csaba, Noszik János.A 2010-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Frank Tibor, Bögi Sándor, Szabó Béla, Lőw András, Noszik János, Lubics Szilvia, Tóth Attila, Kovács Imre. Első sor: Ispánki Zoltán, Molnár Péter, Végh Attila, Pető István, Fendrik László, Horváth Mónika. Hiányzik a képről: Lelkes Gusztáv, Szabó Géza, Horváth Ákos, Szabó Sándor, Illés Gábor, Zahorán János.A 2009-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Bögi Sándor, Csőre Ernő, Egyed János, Tóth Attila, Végh Attila, Szitó Ervin, Szőnyi Ferenc, Reményi László, Cserpák József, Lőw András, Szabó Béla. Első sor: Jang Youn KOR, Fazekas János, Bene Ármin, Pető István, Soós Péter, Fendrik László, Németh Zoltán.A 2008-as magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Alsó sor balról jobbra: Csató József, Németh Zoltán, Horváth Mónika, Kalotai Levente, Korányi Balázs, Nemes Attila, Ispánki Zoltán. Felső sor balról jobbra: Reményi László, Zahorán János, Sándor Csaba, Méreg József, Fendrik László, Lőw András, Szitó Ervin, Egyed János, Kasz Ferenc, Végh Attila és Frank Tibor. Hiányzik a képről: Tóth-Urbán Tamás.A 2007-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Pánisz László, Kalotai Levente, Elek Endre, Orendi János, Horváth Jenő, Tóth-Urbán Tamás, Lőw András, Hegedűs Ákos. Első sor: Németh Zoltán, Fendrik László, Horváth Mónika, Végh Attila.A 2006-os magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Hátsó sor, balról jobbra: Láposi Gyula, Hollókői Szabolcs, Korányi Balázs, Nemes Attila, Simon László, Sipos István, Molnár Péter, Blahó Ákos. Guggol: Tóth-Urbán Tamás, Fendrik László, Lőw András, Kalotai Levente, Végh Attila. Fekszik: Ispánki Zoltán, Frank Tibor.A 2005-ös magyar Spartahlon csapat. Alsó sor, balról jobbra: Végh Attila, Lőw András, Kalotai Levente, Fendrik László és Nemes Attila. Felső sor: Láposi Gyula, Lelkes Gusztáv, Horváth Jenő, Ispánki Zoltán és Korányi Balázs. A képen nem szerepel: Csató JózsefA 2004-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Balról jobbra: Kalotai Levente, Lőw András, Bontovics Tímea, Lelkes Gusztáv.A 2003-as magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Guggol, balról jobbra: Ispánki Zoltán, Frank Tibor, Reményi "Remo" László. Áll: Zámbori Zoltán, Nemes Attila, Lőw András, Méreg József, Láposi Gyula, Pék Imre (takarásban), Pető István, Hollókői Szabolcs. A képen nem szerepel: Kalotai LeventeA 2002-es magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Guggol, balról jobbra: Láposi Gyula, Fendrik László, Horváth Jenő. Áll: Pék Imre, Sike Gábor, Kalotai Levente, Nemes Attila, Lőw András, Ispánki Zoltán, Stanley "CAS" Hardesty USAAz 1986-os magyar Spartathlon csapat képe a rajtnál. Balról jobbra: Kis-Király Ernő, Kraivich József, Simon László, Sipos IstvánA 2019-es magyar Spartathlon-csapat a rajt előtt. Balról jobbra hátsó sor: Veress Béla, Sárosi Gyula, Zahorán János, Káldi Péter, Toldi Péter, Lőw András, Kovács Ádám, Máthé Zoltán, Korányi Balázs, Simonyi Balázs // középső sor: Gálik Ervin (Szlovákia), Maráz Zsuzsanna, Marton-Mlecsenkov Éva, Kisháziné Zombori Erika, Vágó Boglárka, Tóth Attila, Gyöngyösi János Tibor, Czunyi Károly // guggoló sor: Bíró Attila, Csécsei Zoltán, Borbás Tibor2023-as magyar teljesítők az éremátadáson
A legtöbbszörös magyar teljesítő Lőw András (21 célba érkezés), őt Simonyi Balázs követi, aki egyben tagja annak a szűk klubnak, akik az első teljesítésüktől kezdve legalább tíz, megszakítások, kiesések nélküli célbaérést tudhatnak magukénak. (Nem ideszámítva 2020-at, amikor a Covid-járvány miatt nem rendeztek versenyt).
A zsinórban teljesítők toplistája 2023-ig.
Az eddigi magyar célbaérők (időrendben – név, teljesítés éve, nettó idő, félkövérrel a dobogós helyek):
A verseny évről évre népes magyar csapatot vonz, és a sikerek sem maradnak el. Bogár János1990-ben harmadik helyen ért célba a Spartathlonon, 1991-ben pedig meg is nyerte azt. Lubics Szilvia2011-ben, 2013-ban és 2014-ben is nyert a nők között, 2015-ben nagy küzdelemben a 3. helyet szerezte meg, csakúgy, mint 2012-ben. Lubics 2014-es győzelmével 26:53:40-re javította a női pályacsúcsot és az abszolút versenyben 9. helyen ért célba. 2015-ben Nagy Katalin amerikai színekben nyert 25:07:12-es újabb pályacsúccsal, abszolút negyedikként. Érdekesség, hogy Lubics Szilvia és Nagy Katalin ugyanannak az edzőnek, Lőrincz Olivérnek a tanítványa.
A magyar futók közül legtöbbször, 21 alkalommal, Lőw András ért célba. A magyar nők közül először Bontovics Tímea futotta le a Spartathlont 2004-ben. 2014-ben nem kevesebb, mint tizenkilenc magyar teljesítette a versenyt. 2006-ban Simon László húsz év után, 2021-ben Bogár János 30 év után tért vissza. 2011-ben Bögi Sándor a 100. magyar teljesítést érte el (beleértve a határon túli magyarokat is).
2018-ban és 2019-ben Maráz Zsuzsanna lett a verseny női bajnoka.[20][21] 2016-ban 3., 2017-ben és 2021-ben 2., helyen végzett.[22]
Statisztika 2012-ig
Az országok relatív rangsora a teljesítések számának és az ország lakosságának arányában
A görög születésű ausztrál futó, Jánisz Kúrosz, az első Spartathlon győztese 20:25-ös idővel tartja a pályacsúcsot. Kúrosz négy Spartathlonon indult, mind a négyet megnyerte, és a verseny történetének négy leggyorsabb idejét futotta. 2005-ben versenyen kívül sikeresen teljesítette az oda-vissza Spartathlont, azaz az Athén–Spárta–Athén távot, és ezzel teljes egészében reprodukálta Pheidippidész futár útját. Hubert Karl (Németország) 22 és Lőw András 21 teljesítéssel vezeti a legtöbbször célba érkező ranglistáját. Lőw András 2000 és 2018 között zsinórban 19-szer ért célba. Dusan Mravlje első (1983) és legutóbbi (2008) teljesítése között 25 év telt el.
Mary Larsson (Hanudel) első és legutóbbi, 2006-os teljesítése között 22 év telt el. Kimie Noto (Funada) 1995 és 2007 között minden évben célba ért (ez 13 teljesítés zsinórban). Ezalatt kétszer első, ötször második, kétszer harmadik, háromszor negyedik és egyszer hatodik lett a nők között.
A brit Elizabeth Hawker 2012-ben minden idők legjobb abszolút helyezésével, 3. helyezettként nyert a nők között, egyúttal 27:02:17-tel új női pályacsúcsot is felállított, több mint fél órával megjavítva a régit.[23]
Egy bajnok tanácsai a résztvevőknek
A háromszoros győztes svéd Rune Larsson az alábbi tanácsokat gyűjtötte össze a Spartathlon aspiránsainak. Larsson szerint akik ezeknek a feltételeknek megfelelnek, illetve tanácsait megfogadják, jó eséllyel teljesíteni tudják a távot.[24] A sikerre pályázó versenyző:
Olyan felkészülést tud maga mögött, mely révén 10 órán belül képes 100 kilométert lefutni. Aki 10 órán kívüli 100 kilométert fut, rossz esélyekkel indul, annak, aki 9 órán belül futja, jó esélyei vannak.
Maximum egy övtáskányi terhet visz, és lehetőleg innivalót sem cipel, hanem a frissítőállomások kínálatára hagyatkozik.
Cipelés helyett előreküldi a felszerelését. Larsson maga három különböző pontra küldte előre az éjszaka használt meleg ruháit.
Az éjszakai világításhoz fejlámpát használ. Ebből a négy LED-es a legjobb.
Minél többet eszik, inkább többször keveset, többféle ételből.
A verseny során jelentős, a testsúly közel 25%-ának megfelelő folyadékot iszik.
A kiizzadt sót rendszeresen pótolja. Ezt legjobb sótablettával tenni, de az egyszerű konyhasó is megfelelő.
A lehető legkevesebb időt tölti a frissítőállomásokon.
Felkészül arra, hogy átmeneti gyomorproblémái lesznek, és ezekre tudatosan készül. A felmerülő problémák idővel megoldódnak, a pánik felesleges erőpocsékolás.
Kimerültség esetén és evés közben gyalogol.
Az emelkedőkön nem fut, csak a sík és lejtős szakaszokat futja meg.
Egyértelmű célt tűz ki maga elé, ami Spártával kapcsolatos, és ezt a célt folyamatosan szem előtt tartja.
Élvezi a versenyt.
A legjobbak
A kétszeres győztes James Zarei az 1994-es célbaérkezésekorBogár János, az 1991-es Spartathlon győztese
