Somogyi Erzsi
Az 1930-as években
Született	1904. szeptember 10.[1] Kolozsvár[2]
Elhunyt	1973. július 10. (68 évesen)[3] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Bálint Imre (újságíró) Szedő Imre Örley István Pásztor János Gádor Béla
Foglalkozása	színész
Kitüntetései	Farkas–Ratkó-díj (1925) Kossuth-díj (1953) Magyarország Érdemes Művésze díj (1955) Kossuth-díj (1959) Magyarország Kiváló Művésze díj (1962)
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)[4]
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1924 – 1973
Tevékenység	színész
Díjai
Kossuth-díjak
1953, 1959
Kiváló művész-díj
1962
Érdemes művész-díj
1955
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyi Erzsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogyi Erzsi, becenevén Bogyó (Kolozsvár, 1904. szeptember 10. – Budapest, Erzsébetváros, 1973. július 10.)^[5] kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Somogyi János és Csernye Júlia leánya. Kezdetben orvosnak készült, majd rövid időt töltött a Színiakadémián. A Renaissance Színházban tűnt fel 1924-ben, 1924-től 1927-ig, 1928-tól 1951-ig, ill. 1954–1973 között a Nemzeti Színház művésznője volt. 1927–28-ban a Vígszínházban szerepelt, 1945 előtt magánszínházakban is fellépett. 1924-ben és 1929-ben az Andrássy úti, 1927-ben, 1929-ben és 1934-ben a Fővárosi Operett, 1928-ban az Új, 1932-ben a Kamara, 1940-ben a Városi, 1946–1948 között a Magyar Színháznál játszott. 1950–51-ben a Vidám Színpad, 1952–53-ban A Magyar Néphadsereg Színháza foglalkoztatta. 1956-ban a Blaha Lujza és a József Attila Színházban, 1969–70-ben az Irodalmi Színpadon, 1970–71-ben a Pesti Színházban is szerepelt.

Férje volt 1925 és 1929 között Bálint Imre újságíró, válásuk után Szedő Imre részvénytársasági elnök, akivel 1929. június 28-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot,^[6] s 1931-ben elváltak. 1941. május 4-i hír^[7] szerint férjhez ment Örley Istvánhoz, a rádió ekkori lektorához, majd Pásztor Jánossal kötött házasságot. Utolsó férje Gádor Béla (1906–1961) humorista, a Ludas Matyi felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. Nővére Somogyi Emma színésznő (sz. 1896. május 22.)

• Marika (Móricz Zsigmond: Búzakalász)
• Marianne (Molière: Tartuffe)
• Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom)
• Rozika (Móricz Zsigmond: Úri muri)
• Hedvig (Ibsen: A vadkacsa)
• Ilma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
• Kaoyi hercegnő (Kállay Miklós: A roninok kincse)
• Szidónia (Csiky Gergely: Buborékok)
• Anya (García Lorca: Vérnász)
• Linda (Miller: Az ügynök halála)
• Mary Tyrone (O’Neill: Hosszú út az éjszakába)
• Volumnia (Shakespeare–Brecht: Coriolanus).

• Az ördög mátkája (1926)
• Csókolj meg, édes! (1932)
• Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
• A falu rossza (1937)
• Rozmaring (1938)
• Szabóné (1949)
• A harag napja (1953)
• Életjel (1954)
• Különös ismertetőjel (1955)
• Budapesti tavasz (1955)
• Dollárpapa (1956)
• A császár parancsára (1957)
• Égi madár (1957)
• Akiket a pacsirta elkísér (1959)
• Szerelem csütörtök (1959)
• Fapados szerelem (1960)
• Megöltek egy lányt (1961)
• A férfi egészen más (1966)
• Baleset (1967)

• Énekes madár (1966) – Köményné
• Cseppben a tenger (1968) – Dormánné
• Az ember tragédiája (tévéfilm) (1969)
• Rózsa Sándor (1971) – Perzsi néni

Portré

• Játék a Nemzetért (2002)^[8][9]

• Farkas–Ratkó-díj (1925)
• Kossuth-díj (1953, 1959)
• Érdemes művész (1955)
• Kiváló művész (1962)

• Somogyi Erzsi a PORT.hu-n (magyarul)
• Somogyi Erzsi az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Hangosfilm
• Magyar Televízió
• Pesti Magyar Színház: A Farkas–Ratkó-díj-ról