A Sodade (zöld-foki kreol nyelven, portugálul Saudade lenne, magyarul jelentése megközelítőleg: vágyódás, itt inkább visszavágyás, honvágy értelemben) című lassú coladeira dalt Armando Zeferino Soares[1] írta az 1950-es években São Nicolaubanban egy baráti társaság búcsúztatójára, akik São Toméba (São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság) indultak munkát vállalni és feltehetőleg letelepedni. A szerző is a zöld-foki szigeteki São Nicolauban született és élt.
A Sodade szerzősége kérdésében számos elhúzódó vitája volt más zeneszerzőkkel, köztük Amândio Cabrallal és Luís Morais-szal. A bíróság végül 2006-ban mondta ki jogerősen, hogy a dal szerzője Armando Zeferino Soares. (Több forrás tévesen továbbra is Amândio Cabral-t és Luís Morais-t nevezi meg szerzőként.)[2]
A dal Cesária Évora zöld-foki szigeteki énekesnő előadásában vált világhírűvé, amely Miss Perfumado című 1992-es albumán jelent meg először.
Társadalmi-történelmi háttere
A Sodade a zöld-foki-szigeteki kivándorlók honvágyát fejezi ki, akik évszázadok óta szegődtek külföldre tengerészeknek illetve vándoroltak ki az országból újra-és-újra felidézve a „Quem mostrava esse caminho longe?” kérdést. (’Ki mutatta ezt a távolba vezető utat?’)[3] A zöld-foki-szigetekiek önkéntesen vándoroltak ki a szigetekről minden kontinensre már az 1800-as évek eleje óta. A legkorábbi feljegyzett kivándorlási hullám Új-Angliába irányult, mivel kivételes tengeri jártasságuk miatt bálnavadászként és hajóskapitányként keresték őket. Ez elindította a zöld-foki-szigetekiek önkéntes bevándorlását Új-Angliába, valamint megnyitotta az utat a későbbi kivándorlás előtt az aszályos időkben és a Portugáliától történt elszakadás után.
A Sodade című dal a zöld-foki-szigetekiek bérmunkásként São Toméba vándorlására utal, amely António de Oliveira Salazar Portugália és egykori gyarmatai feletti tekintélyelvű uralma alatt történt.
A Sodade azonban csupán egyike annak a számtalan dalnak, amelyek a zöld-foki-szigeteki emigráció története során születtek, beleértve a bálnavadász korszakot is. Indulás előtt a barátok és a család (portugál és a kreol nyelven az úgynevezett despididas) gyakran kísérték mornákkal a búcsúzást szeretteiktől és a szomszédoktól serenata azaz szerenád keretében. Az olyan dalok, mint a Sodade, emlékeztetnek erre a hagyományra, és a zöld-foki-szigeteki emigrációhoz kapcsolódó nosztalgiát, honvágyat örökítik meg több mint két évszázadon át. Sok dalt a Sodadéhoz hasonlóan azért írtak, hogy azokkal búcsúzzanak szeretteiktől.
A zöld-foki-szigeteki kivándorlók története mint általában a világ emigrációs története (a zöld-foki-szigeteki kultúrára és zenére gyakorolt hatása) az oka annak, hogy a mornák szövegei a Sodade szövegéhez hasonlóan általában szomorkásak és nosztalgikusak.
Szövege
|
|
|
|
| Eredeti szöveg[4]
|
Fonetikusan
(nemhivatalos átírás)[5]
|
Magyarul
(nyersfordítás)[6]
|
| Quem mostrava esse caminho longe?
|
/ké mosztrav esz kaminyo lonzs/
|
Ki mutatta ezt a távolba vezető utat?
|
| Quem mostrava esse caminho longe?
|
|
|
| Esse caminho pa São Tomé
|
/esz kaminyo pa sza tomé/
|
Az utat São Toméba
|
|
|
|
|
| Quem mostrava esse caminho longe?
|
|
|
| Quem mostrava esse caminho longe?
|
|
|
| Esse caminho pa São Tomé
|
|
|
|
|
|
|
| Sodade, sodade
|
/szodád, szodád/
|
Honvágy, vágyakozás
|
| Sodade dessa minha terra, São Nicolau
|
/szodád dész nya tera sza niklau/
|
Vágyódás hazám São Nicolau után
|
| Sodade, sodade
|
|
|
| Sodade dessa minha terra, São Nicolau
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ismétlés elölről egyszer
|
|
|
|
|
|
| Se vou escrever muito a escrever
|
/szí vo skreve mut a skrevé/
|
Hogyha írsz, válaszolok
|
| Se vou esquecer muito a esquecer?
|
/szí vo skesze mut a skeszé/
|
De ha elfeledsz én is elfelejtelek
|
| Até dia que vou voltar
|
/áté die ki vu votar/
|
A napig, mikor visszatérek
|
|
|
|
|
|
|
Utolsó versszak ismétlése egyszer
|
|
|
|
|
|
|
|
7. és 8. sor ismétlése a zene végéig
|
|
|
|
(Cesária Évoranál ötször)
|
|
Nevezetes felvételek és előadásai
Források
Jegyzetek
- ↑ Morreu Armando Zeferino Soares, pai da morna "Sodade", A Semana, 2007. április 4.-i szám, (portugálul), archiválva az eredeti: 2007. október 31.
- ↑ Pl. Les charts
- ↑ Fernando Arenas (2011). Lusophone Africa: Beyond Independence, U of Minnesota Press, 71. oldaltól ISBN 978-0-8166-6983-7
- ↑ Tagolása a szokásostól némileg eltér, inkább a legkönnyebben követhetőnek tűnő tagolás.
- ↑ Nemhivatalos átírás. Cesária Évora első lemezfelvétele alapján kiejtése, a szavak rövidülései, összevonásai figyelembevételével a legközelebbi magyar hangzókkal. (ZorróAszter)
- ↑ Nyersfordítás: ZorróAszter a Google fordítása felhasználásával.
