Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Simcshongga (Simcheongga) (심청가)
phanszori
Eredeti nyelv	koreai
Alapmű	Simcheongjeon

Simcshongga (hangul: 심청가, handzsa: 沈淸歌, RR: Simcheongga^?; „Sim Cshong éneke (Sim Cheong)”) az eredeti 12 phanszori (pansori)műből fennmaradt öt madang (마당) egyike.^[1] Szövegének legrégebbi ismert változata az 1810-ben Szong Mandzse (송만재, 1788–1851, Song Man-jae) által írt Kvanuhi (Gwanuhui) (관우희, 觀優戱) című könyvben található meg, valamint I Juvon (이유원, 1814–1888, Yi Yu-won) Kvangukphalljong (Gwangeukpallyeong) (관극팔령, 觀劇八令, 1872^[2]) című munkájában.^[3] Előadása 4-5 órát vesz igénybe.^[3]

Sim Cshong (Sim Cheong) születésekor édesanyja meghal. Vak édesapja, Vak Sim kéregetésből tartja fenn magukat. Egy nap az apa beleesik a folyóba, ahonnan egy buddhista szerzetes menti ki, aki azt mondja neki, ha bizonyos mennyiségű rizst ajándékoz a templomnak, visszanyerheti a látását. A már felnőtt Cshong (Cheong) meghallván ezt, elhatározza, hogy rizsért cserébe eladja magát kínai halászoknak, akik a Tenger Istenének keresnek áldozatot. A lány a tengerbe veti magát áldozatként a kínai hajóról, ám az Egek Ura megszánja az apjáért magát feláldozó lányt és egy lótuszvirágban visszaküldi a földre. A virágot, és benne a lányt a király találja meg, aki feleségül veszi Cshong (Cheong)ot. Időközben a vak apa önmagát hibáztatja lánya elvesztéséért, amikor is hírt kap arról, hogy bankettet rendez a királyné az ország összes vak emberének. Nagy nehézségek árán Vak Sim eljut a bankettre, ahol is újra találkozik lányával. Az immáron királyné Cshong (Cheong) nem tudta másképp megtalálni édesapját, ezért rendezte a bankettet a vakok számára. Cshong (Cheong) önfeláldozása és szeretete végül visszaadja apja látását, és nem csak ő, de a banketten részt vevő összes vak meggyógyul.^[3]

A történet a konfuciánus eszmények közül a leginkább fontosnak tartottat hangsúlyozza: a gyermeki hűséget.^[3]