Serédi Lajos
Született	1860. június 1. Veszprém
Elhunyt	1925. május 7. (64 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	filozófus filozófiatörténész középiskolai tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Serédi Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Serédi P. Lajos, Serédy Alajos (Veszprém, 1860. június 1. – Budapest, Ferencváros, 1925. május 7.)^[2] filozófiai doktor, filozófiatörténész, ágostai evangélikus főgimnáziumi tanár.

Iparos szülők gyermeke, apja Serédy Ignác, anyja Bubla Katalin. 1877–1884-ig a pannonhalmi Benedek-rend növendéke volt. A Győrött tett érettségi után a teológia mellett a rend tanárképzőjében a középiskolai tanári pályára készült. 1885–1886-ban a győri gimnázium helyettes tanára volt.

1886 szeptemberében elhagyta a rendet; ugyanakkor az eperjesi ágostai hitvallású evangélikus kerületi kollégium pártfogósága a főgimnázium klasszika-filológia tanszékére választotta. 1887-ben szerezte meg a magyar és latin nyelv és irodalomból a középiskolai tanári oklevelet. 1889-ben a rendszeres philosophiából mint főtárgyból, a latin és magyar irodalomból mint melléktárgyból doktorátust tett. Eperjesen 1894-ig működött. Ez év februárjában a pozsonyi ágostai evangélikus egyház választotta meg a líceum klasszika-filológia tanszékére.

1895 novemberében a középiskolai tanári oklevelet a görög nyelv és irodalomból is megszerezte. 1896. május 29-én a budapesti ágostai evangélikus VII. kerületi főgimnázium tanárának választották meg. Tanszékét szeptember 1-jén foglalta el. 29 évnyi tanítás után váratlanul hunyt el 1925-ben 65 éves korában verőérelfajulás következtében. Felesége Irányi Anna volt.

Egyházpolitikai, tanügyi és szépirodalmi cikkeket írt a Protestáns Egyház és Iskola, Sárospataki Lapok, Sárosmegyei Közlöny, Nyugatmagyarországi Hiradó stb. hirlapokba; legutóbb: A magyar bölcselkedés című hosszabb értekező bírálatot írt az Athenaeumba.

Önállóan megjelentek:

• Az ismeret eredetének kérdése a XVII. és XVIII. század filozófiai küzdelmeiben Kantig. Filozófia-történeti tanulmány. Eperjes, 1889
• Kerényi kedélyvilága. Eperjes, 1892
• Thukydides történeti művének jelleme és főbb elvei. Eperjes, 1894 (ism. Egyet. Philol. Közlöny)
• Thukydides élete és történeti művei. Eperjes, 1894
• A filozófia története. Pozsony, 1904 (Stampfel-féle Tudományos Zsebkönyvtár 156-157. Ism. Budapesti Hirlap 61. sz.)
• Ovidius és naptára. Budapest, 1913 (különnyomat a Budapesti ág. hitv. evang. főgimn. 1912–13. évi értesítőjéből)

Kéziratban maradt Vergilius eklogáinak és Horatius több ódájának fordítása.

• Dr. Remport Elek: Dr. Serédi Lajos IN: Hittrich Ödön: A Budapesti Ág. Hitv. Evangélikus Főgimnázium értesítője az 1924/25. iskolai évről, Budapest, 1925
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  ,,

• Magyar Könyvészet 1904
• Markusovszky Sámuel, A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története. Pozsony, 1896. 681. l.
• Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886-1900
• Kalmár Elek Névkönyve. Lőcse, 1907. 39. l.