A Sentinel–2 az európai Kopernikusz program nagy felbontású, multispektrális szenzorokkal felszerelt földmegfigyelő műholdjai. A két egymással 180°-os szöget bezáró napszinkron pályán keringő műholdpár tagjai a 2015. június 23-án és a 2017. március 7-én felbocsátott Sentinel–2A és Sentinel–2B. 2024. szeptember 5-én a Sentinel–2C műholdat is sikeresen pályára állította az Európai Űrügynökség.[1]
Küldetés
A misszió célja, hogy információt nyújtson a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és az élelmezésbiztonság számára. Emellett a műholdak a felszínborítás változását, a Föld erdőinek monitorozását végzik, valamint a tavak és tengerparti vizek szennyeződését, árvizek elöntéseit, vulkáni tevékenységek és földmozgások okozta károkat képesek térképezni.[2] Ezáltal jelentősen hozzájárulnak a Kopernikusz program klímaváltozás, szárazföld monitoring, veszélyhelyzet-kezelés valamint a biztonsági alkalmazások tematikus területei által biztosított adatok és információk előállításához.[3]
Története
A Sentinel–2 az Európai Űrügynökség (ESA), az Európai Bizottság, az ipar, a szolgáltatók és a felhasználók közötti szoros együttműködés eredménye. Az Airbus Defence and Space vezette közel 60 tagból álló konzorcium tervezte és építette, a francia űrügynökség a CNES biztosította az űrfelvételek minőségét és a DLR German Aerospace Centre fejlesztette az optikai kommunikációt az adatok Földre történő visszaküldéséhez.[4] A Sentinel–2A és Sentinel–2B műholdat is a Francia Guyanaban található Kourunál fekvő Guyana Űrközpontból bocsátották fel az űrbe Vega hordozórakéta segítségével, az előbbit 2015. június 23-án, míg az utóbbit 2017. március 7-én.
Jellemzői
A műholdakat 7 éves életciklusra tervezték, de az energiaellátás és a hajtóanyagok lehetővé teszik a 12 éves élettartamot is. A déli szélesség 56° és északi szélesség 84° közötti területet képesek felvételezni. A felvételeket 290 km szélességű sávban készítik, és egy eszköz 10 naponta biztosít ismételt fedést ugyanarról a területről, ami két műhold estén már 5 napos időbeli felbontást jelent. A MultiSpectral Instrument (MSI) szenzor 13 spektrális sávban 10–60 m közötti térbeli felbontásban felvételez.[5]
Szenzorok
A push–broom technológiára alapuló MultiSpectral Instrument (MSI) szenzort a francia Airbus Defence and Space építette. A push-broom szenzorok a képi információt a haladási pályájuk sávjában soronként gyűjtik, és a műhold előrehaladásával újabb sorok kerülnek felvételezésre.[6] A tervezésekor a széles sávban, nagy térbeli és spektrális felbontással végzett képkészítést tartották szem előtt. A műholdon elhelyezett szenzor a látható fény, a közeli infravörös és a közepes infravörös tartományokban készít képeket.[7] A felvételek radiometrikus felbontása 12-bit, azaz 4096 szürkeségi érték tárolására képes.
Sentinel–2 MSI szenzorának spektrális sávjai[7]
| Sentinel sávok
|
Sentinel–2A
|
Sentinel–2B
|
|
| Hullámhossz közepe (nm)
|
Sávszélesség (nm)
|
Hullámhossz közepe (nm)
|
Sávszélesség (nm)
|
Térbeli felbontás (m)
|
| Sáv 1 (Tengerparti aeroszol)
|
442,7
|
21
|
442,3
|
21
|
60
|
| Sáv 2 (Kék)
|
492,4
|
66
|
492,1
|
66
|
10
|
| Sáv 3 (Zöld)
|
559,8
|
36
|
559,0
|
36
|
10
|
| Sáv 4 (Vörös)
|
664,6
|
31
|
665,0
|
31
|
10
|
| Sáv 5 (Vörös él)
|
704,1
|
15
|
703,8
|
16
|
20
|
| Sáv 6 (Vörös él)
|
740,5
|
15
|
739,1
|
15
|
20
|
| Sáv 7 (Vörös él)
|
782,8
|
20
|
779,7
|
20
|
20
|
| Sáv 8 (Közeli infravörös)
|
832,8
|
106
|
833,0
|
106
|
10
|
| Sáv 8a (Keskeny közeli infravörös)
|
864,7
|
21
|
864,0
|
22
|
20
|
| Sáv 9 (Vízpára)
|
945,1
|
20
|
943,2
|
21
|
60
|
| Sáv 10 (Közepes infravörös)
|
1373,5
|
31
|
1376,9
|
30
|
60
|
| Sáv 11 (Közepes infravörös)
|
1613,7
|
91
|
1610,4
|
94
|
20
|
| Sáv 12 (Közepes infravörös)
|
2202,4
|
175
|
2185,7
|
185
|
20
|
Az űrfelvételek letöltése
A műholdképek bárki számára hozzáférhetők és ingyenesen letölthetők a Copernicus Data Space Ecosystem[8]-ről. A felvételek 100 km × 100 km-es csempékben (granules), UTM WGS84 vetületi rendszerben érhetők el. Ezek az adatok a felhasználók számára kétféle feldolgozottsági szinten állnak rendelkezésre:
- Level–1C (MSIL1C) termék geometriai korrekciójához 2021. márciusától a Copernicus DEM GLO–90m digitális felszínmodellt használják.[9] A pixelértékeket a légkör tetején mért reflektanciába (Top-Of-Athmosphere reflectances) számítják át. A spektrális sávok felhőmaszkkal és ECMWF (Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja) adatokkal együtt tölthetők le.[10]
- Level–2A (MSIL2A) termék esetében a Level–1C pixelértékeit felszíni reflektanciába (Bottom Of Athmosphere) számítják át. A feldolgozás két lépésből áll, az elsőben egy osztályozás segítségével felhő, felhőárnyék, növényzet, talaj/sivatag, víz, hó, stb, kategóriákba sorolják a képelemeket. A másodikban pedig a légkör tetején mért reflektanciát felszíni reflektanciává konvertálják a LIBRADTRAN modell segítségével. Állandó termékként 2018. márciusától érhető el.[11]
A további Level–0, Level–1A, Level–1B termékek nem hozzáférhetők a felhasználók számára.
Jegyzetek
USA-portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.jpg)
