PROFILPELAJAR.COM

A sed (stream editor) egy nem interaktív szövegszerkesztő program a Unix operációs rendszerben. A szövegszerkesztő parancsokat parancssorból vagy -fájlból veszi. Használhatjuk helyettesítésre, törlésre vagy transzformációra. Néhány kivételtől eltekintve egyszerre egy sorral dolgozik. Az állomány sorait rendre olvassa be a mintatérbe, és hajtja végre rajta a scriptben szereplő parancsokat. Ha a scriptben szereplő összes parancs feldolgozta a mintatérben levő sort, akkor a mintatér tartalma kikerül a standard outputra (a -n opcióval ezt a default kiírást letilthatjuk).

1973 és 1974 között fejlesztette ki Lee E. McMahon mint Unix alkalmazást, de napjainkban is minden operációs rendszerben elérhető.

Használata

sed kapcsolók file...

Az eredmény a standard outputra kerül (tehát több fájl esetén is egy eredményfájl van).^[1] A kimenetet rendszerint fájlba irányítjuk vagy pipeline-nal (|) tovább alakítjuk.

(Ha sem a -e, sem a -f kapcsoló nincs megadva, a sed az első paramétert tekinti az egyetlen szerkesztő utasításnak, a többit fájlnak.)

Főbb kapcsolók

-e: szerkesztőparancs. Több -e paraméter lehet a parancssorban.
-f: parancsfájl. A sed ebből olvassa a szerkesztő parancsokat.
-n: a mintatér nem íródik ki a parancsok feldolgozása után; lásd p parancs.

Főbb parancsok

Minden parancs egybetűs. A betűt megelőzheti a sor(ok) megadása, amely(ek)re azt végre kell hajtani. Ha elmarad, minden sorra végrehajtódik az utasítás. A parancs betűjét követheti(k) a parancs paramétere(i).

A sorok egy vagy két paraméterrel adhatók meg. Az utóbbi sortartományt jelent kezdő- és végsor alakban.

A sorparaméter megadható sorszámmal vagy két / közé zárt reguláris kifejezéssel.^[2] A sortartomány két tagja különböző módon is leírható, második sorparaméter pedig lehet az elsőhöz relatív +N ill. -N alakban.

A betű előtti ! megfordítja a sorkijelölést: ezekre nem hajtódik végre az utasítás.

A fontosabb egybetűs parancsok és paramétereik:

s/mit/mire/hányadik
Helyettesítés. mit reguláris kifejezés. mire-ben a &-jellel hivatkozhatunk a mit-hez illeszkedő mintára.^[3] Az utolsó paraméter azt mondja meg, hányadik talált mintában kell a helyettesítést végrehajtani. A g érték minden illeszkedésre végrehajtja a helyettesítést a sorban.
d
Törli a sort a mintatérből.
p
Kiírja a mintatér aktuális tartalmát a standard outputra.

Példák

A következő példa a sed egy általános használata:

echo "`sed 's/ui./ugyanis/g' inputFileName`" > outputFileName

Az s arra utal, hogy most a programot behelyettesítésre használjuk, a g miatt pedig a mintát az összes előfordulásában helyettesíti az új mintával. Az első helyen mindig az a minta található, amit keresek és amit helyettesíteni akarok, a második helyen pedig az új minta, mellyel helyettesítem a régi mintát.

A Unix, sed -et gyakran használják szűrőként a csővezetékkel, a pipeline együtt:

generate_data | sed -e 's/x/y/g'

A felső példában generáljuk a data állományt, majd a sed segítségével az x összes előfordulását helyettesítjük y-nal. Az e opciót akkor használjuk, ha a sed parancssorban több végrehajtandó scriptet adunk meg. Egyetlen script esetén elhagyható.

Példa a d utasítás használatára:

sed '/^$/d' file

A példában a sed törli az üres sorokat a file nevű állományból.

Az alábbi példában törlődnek az üres sorok és azok, melyek csak szóközt tartalmaznak:

sed -e '/^ *$/d' inputFileName

Az előbbi példák olyan karaktereket használtak, melyek különböző reguláris kifejezések:

A kalap (^) a sor kezdetét jelöli.
A dollárjel ($) a sor végét jelöli.
A csillag (*) jelöl egy nulla vagy több karaktert.

Története

A sed az első Unix parancsok közé tartozik, mely segítségével állományok sorait dolgozzuk fel. Továbbfejlesztés során jött létre a grep parancs. A sed és az AWK járult hozzá a Perl kifejlesztéséhez.

Jegyzetek

↑ Létezik fájlba író parancs, mellyel nemcsak a standard output lehet az eredmény helye.
↑ A /-t más karakter is helyettesítheti \c ... c alakban, ahol c a /-t helyettesítő karakter.
↑ A mit egyes részeire is lehet hivatkozni. A reguláris részkifejezéseket $ és $ közé zárjuk, így mire-ben \1, \2 stb. alakban hivatkozhatunk rá.