Szintaktikai és morfológiai kutatásokat végzett, és az uráli őstörténettel foglalkozott. Magyar és idegen nyelvű nyelvészeti folyóiratokban számos közleménye jelent meg a finnugor összehasonlító mondattan és őstörténet köréből, irodalmi lapokban a finn irodalmat népszerűsítő, elemző tanulmányokat tett közzé. Finn nyelvből fordított regényeket, meséket. Első regényfordítását 1914-ben adta ki az Athenaeum. Magyarra fordította Linnankoski, Sillanpää, Järnefelt, Waltari és Kokko regényeit. A Finnugor Társaság, a Finn Irodalmi Társaság tagja, a Finn Köztársaság Oroszlánrendje parancsnoki fokozatának tulajdonosa volt.
Művei
Finn jelzős szerkezetek (Bp., 1916);
Az uráli nyelvek régi halnevei; Hornyánszky Viktor Rt.: Bp., 1935
Fák és fás helyek régi nevei az uráli nyelvekben; Hornyánszky Viktor Rt.: Bp., 1943
Az uráli népek régi lakóhelyeinek kérdéséhez; MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1951
Adalék a protolapp nyelv problémájához; in: Nyelvtudományi Közlemények, 1952
A birtokviszonyt kifejező szerkezetek a szamojédban és az urali genitivus kérdése in Nyelvtudományi Közlemények, 1956
Két jurák-szamojéd visszaható névmás; in: Nyelvtudományi Közlemények, 1962
A finn irodalom Magyarországon in: Az uráli népek történelme és műveltsége; szerkesztő: Erdődi József; Tankönyvkiadó: Bp., 1966
A varázsdob és a látó asszonyok. Lapp népmesék; Európa: Bp., 1966
Férfiszülte leány. Finn népmesék; Európa: Bp., 1969