A Lajta megyei Bruckban született Schnierer Alajos királyi tanácsos, főharmincados és Hohensterni Bendel Emma fiaként. Középiskolai tanulmányait Sopronban és Budapesten végezte. Jogot a budapesti egyetemen hallgatott. Az ügyvédi diploma elnyerése után a budapesti pénzügyi ügyészség szolgálatába lépett. 1863-ban a kassai jogakadémián, 1872-ben a budapesti egyetemen lett a büntetőjog és jogbölcsészet rendes tanára. Később miniszteri tanácsos; a jogtudományi államvizsgálat és a II. alapvizsgálat bizottságának tagja; a jog- és államtudományi karnak két ízben dékánja, az egyetemnek volt rektora.
Birálatok a magyar büntető-törvénykönyv tervezéséről. Budapest, 1876. (Dárdai Sándor- és Kőrösi Sándorral együtt.)
Büntetőjogtan II. kötet. A bűntettek és büntetéseik. A büntetőjog különös része. Tekintettel az újabbkori törvényhozásra és hazai törvényjavaslatunkra. Uo. 1876.
A magyar büntetőtörvény magyarázata. Uo. 1880.
A büntetőjog általános tanai az 1878. V. és 1879. XL. törvényczikkek alapján. Uo. 1882. (2. átdolg. és bőv. kiadás. Uo. 1888. és 1893.)
A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvény (1878. V. t.-cz.) magyarázata. Bpest, 1881. (Átdolgozott s a judicatura tekintetbe vételével bőv. 2. kiadás. Uo. 1885. A m. tudom. Akadémia által a nagy díjjal kitüntetett munka. Átdolgozott s a judicatura tekintetbe vételével bővített 3. kiad. Uo. 1893.)
Emlékbeszéd dr. Pauler Tivadar fölött. Tartotta... 1887. november 9. Uo. 1887.
Észjogi jegyzet. Előadásai után jegyezte Mayer Gy. Uo. 1890.
Birálati jelentése Doleschall Alfréd magántanári képesítése tárgyában. Uo. 1892.
Az egyetem története 1893-94-ben. Beszéd, melylyel ... az egyetem kormányzatáról lelépett 1894. évi szept. 16. Uo. 1894.