Schmidt Ádám (Budapest, 1910. november 3. – Budapest, 1998. augusztus 4.) jogász, közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1965), az MTA doktora (1977), a magyar jövőkutatás egyik kezdeményezője.
Élete
Schmidt D. Gyula (1879–1915) műépítész, felső-építőipari iskolai tanár és Paál Ilona (1884–1972) fiaként született. Anyai nagyszülei Paál József és Krautsieder Mária.[2] Felesége 1943-tól Móri-König Paula; lánya: Schmidt Éva (1948–2002) etnográfus, folklorista; fia: Schmidt Ádám (1949–) közgazdász, a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat üzletkötője.
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett 1933-ban.[3] A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként 1933–34-ben a Bécsi Egyetemen kiegészítő tanulmányokat folytatott. 1934 és 1936 között a budapesti I. kerületi adófelügyelőség, 1936–37-ben a Budapest Székesfőváros Pénzügyigazgatósága pénzügyi fogalmazója, 1937–1946 között a Pénzügyminisztérium (PM) Költségvetési Főosztálya pénzügyi titkára, minisztériumi titkára. 1946-tól 1949-ig a Gazdasági Főtanács Titkárságának munkatársa, 1949–1956 között az Országos Tervhivatal tudományos munkatársa. 1955–1961 között az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tudományos munkatársa, 1961 és 1975. december 31. között tudományos főmunkatársa, majd 1976-tól nyugdíjas tudományos tanácsadója, s 1968 és 1972 között egyúttal tudományos csoportvezető, majd 1972–1975 között a Kutatásszervezési és Koordinációs Főosztály vezetője is. 1966–67-ben a Ghánai Tervhivatal és a ghánai Gazdasági Minisztérium szakértője, gazdasági tanácsadója. A magyarországi jövőkutatások úttörőjeként elsősorban adóügyi, tervezési, államháztartási és jövedelempolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1946-ban részt vett a gazdasági stabilizáció és a költségvetési reform előkészítésének munkálataiban. A gazdasági kormányprogram kidolgozására létrehívott közgazdasági szakértői bizottság titkárságának vezetője (1957–1958). Elsőként mutatta be és elemezte az újértéktípusú forgalmi adót (1960). Kutatási területei: népgazdasági szintű pénzügyi tervezés, szocialista és kapitalista adóelmélet, vállalati beruházás-finanszírozás, ipari termelői árrendszer, szocialista vállalati jövedelem-elvonás és személyi jövedelemeloszlás. Az MTA Statisztikai Bizottsága tagja (1970-től). A Magyar Statisztikai Társaság örökös tagja (1992-től). Az International Institute of Public Finance tagja (1971-től).
Díjai, elismerései
Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozata (1947)
Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1950)
Termelés és termelékenység. (Közgazdasági Szemle, 1937)[5]
A pénzügyi jog rendszere. (Magyar Jogi Szemle, 1937)
Irving Fisher jövedelemadó-elmélete. – Az új német pénzügyi terv. (Az adó, (26. évfolyam.) 1938. 10. sz.)[6]
Személyi elemek a magyar hozadéki adóztatásban. – Elméleti szempontok az öröklési illetéknél. Az olasz örökösödési illeték. – A francia öröklési illeték. (Az adó, (28. évfolyam.) 1940. 2. sz.) [7]
A társulati adóról szóló új törvényjavaslat. – A háború finanszírozása adóztatással. – Az egyenesadó reformja. Az 1941. évi állami költségvetés. (Gazdasági Jog, 1940. (1. évfolyam) 5. sz.) [8]
A háború finanszírozása. (Az adó, 1941 (29. évfolyam) 12. sz.) [9]
Külföldi jogszabályalkotás az 1940. évben. (Az adó, 1941 (29. évfolyam) 1. sz.)[10]
A legújabb adóemelés. – A hadikölcsönök valorizációjáról szóló törvényjavaslat. – Az 1942. évi állami költségvetés. (Gazdasági Jog, 1941. (2. évfolyam) 8. sz.) [11]
A gazdasági büntetőjog kialakulása és a gazdasághoz való viszonya. (Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam) 1942 6. sz.) [12]
A harmadik háborús adóemelés. – Az 1944. évi költségvetési előirányzat. (Gazdasági Jog, 1943 3. sz.) [14]
Az egységes állami pótadó. (Közigazgatástudomány, 1943. 9-10. sz.)[15]
Az adóalap megállapításának alapelvei. (Pénzügyi Közigazgatás, 1944)
Az adómorál és mérése. (Közgazdasági Szemle, 1944. 7-8.)[16]
Il sistema fiscale ungherese. – A magyar adórendszer. (Rassegna d’Ungheria, 1944)
Az állami költségvetés tervezése. (Pénzügyi Szemle, 1954)
Forgalmiadó, nyereség és dotáció a termelői árrendszerben. (Pénzügyi Szemle, 1956)
Az állami vállalatok beruházásainak finanszírozása. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Évkönyve. I. Bp., 1957)[17]
A gazdaságirányítás fontos eszköze a népgazdaság teljes pénzügyi áttekintése. Kiss Istvánnal. (Pénzügy és Számvitel, 1957)
A szocialista jövedelemelvonási rendszer főbb sajátosságai. (Közgazdasági Szemle, 1958. 8-9.)[18]
A Tanácsköztársaság néhány pénzügyi kérdése. (Közgazdasági Szemle, 1959. 3.)[19]
A vállalati jövedelemelvonás tervgazdasági funkciói. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Évkönyve. II. Bp., 1959)[20]
Jövedelemelvonási rendszer – árrendszer. (Közgazdasági Szemle, 1959. 8-9.)[21]
Az adórendszerek fejlődésének tényezői. (Pénzügy és Számvitel, 1960)
A költségvetési statisztika néhány kérdése. (Statisztikai Szemle, 1960. 11. sz.)[22]
A nettó forgalmi adó. Adalék a tőkésállamokban alkalmazott adóztatási formák fejlődésének feltárásához. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Közleményei, 1960)
Az életszínvonal távlati tervezésének egyes kérdései. Jávorka Edittel. (Közgazdasági Szemle, 1961. 1.)[23]
A centralizálás és a decentralizálás egyes kérdései Lengyelországban. (Ipargazdaság, 1961)
Az anyagi ösztönzés néhány elhanyagolt kérdéséhez. (Munkaügyi Szemle, 1961)
A vállalati jövedelemelvonás kérdései. Monográfia. (Budapest, 1961)
Az elosztási formák és a bérarányok. (Munkaügyi Szemle, 1962)
A személyi jövedelmek eloszlása a szocializmusban. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Évkönyve. III. Bp., 1961)[24]
A személyi jövedelemeloszlás tényezői és alakulása. (Az életszínvonal elemzésének és nemzetközi összehasonlításának kérdései. A Budapesten 1961. jún. 1–5. között tartott Statisztikai Tudományos Konferencia „B” tagozatának anyaga. Bp., 1962)
A szocialista világpiac ártípusának kérdése. Csikós-Nagy Bélával, Jávorka Edittel. (Közgazdasági Szemle, 1963. 1.)[25]
Az adóztatás igazságossága: az alapvető problémát eltakaró egy részletkérdés. (Pénzügyi Szemle, 1963)
A döntőbizottságok szerepe a tervgazdaság mechanizmusában. (Döntőbíráskodás, 1963)
A saját árbázis kialakításának egyes elvi kérdései. Schweitzer Ivánnal. (Külkereskedelem, 1964)
A személyi jövedelemeloszlás vizsgálatának néhány módszertani kérdése. (Statisztikai Szemle, 1964. 3. sz.)[26]
Jövedelem-eltitkolás és jövedelem-bujtatás a tőkésországokban. (Pénzügyi Szemle, 1964)
A személyi jövedelemelosztás a szocializmusban. Monográfia. és kand. értek. is. 3 táblával. (Bp., 1964)
Varga István: Az újabb magyar pénztörténet és egyes elméleti tanulságai. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1964)
A jövedelem-újraeloszlás elméletéhez. (Statisztikai Szemle, 1966. 4. sz.)[22]
Some Problems Concerning the Calculation of Socialist National Income. (Acta Oeconomica 1968. 2. sz.)[27]
Grundlegende Eigenheiten des neuen ungarischen Wirtschaftsmechanismus. (Acta Oeconomica 1969. 3. sz.)[28]
A költségvetési egyensúly és a népgazdasági egyensúly összefüggésének egyes kérdései. (Gazdasági fejlődés és tervezés. Bp., 1969)
A költségvetési alapelvek korszerűségének kérdéséhez. (Pénzügyi Szemle, 1970)
A jövő kérdéseivel foglalkozó munkaerő felmérése. (Statisztikai Szemle, 1970. 10.)[22]
A jövedelemelosztás és a jövedelemadóztatás egy reformjavaslata egyes fejlett tőkésországokban. (Gazdaság és Jogtudomány, 1971)
Prognosztika és futurológia. Páris Györggyel. (Filozófiai Közlemények, 1971)
A tervrendszer kérdéséhez. (Magyar Tudomány, 1971)
A jövőkutatás néhány elméleti kérdése. (Prognosztika. Szemelvények és tanulmányok, 1971 - MTA Tudományszervezési Csoport - MTA Könyvtára. 1971. 1. sz.)[29]
Az államháztartás a népgazdaságban. (Pénzügyi Szemle, 1971 németül: Der Staatshaushalt in der Volkswirtschaft. Acta Oeconomica, 1972)
Nagyvárosok pénzügyi problémái. – A költségvetési egyensúly a népgazdaság célrendszerében. (Pénzügyi Szemle, 1973)
A költségvetési egyensúly a népgazdaság célrendszerében. (Pénzügyi Szemle, 1973)
Das Haushaltsgleichgewicht im Zielsystem des Volkswirtschaft. (Acta Oeconomica, 1974. 1. sz.)[30]
A gazdaságpolitika mint rendszer.( Közgazdasági Szemle. 1975. 1.)[31]
Racionalitás és irracionalitás a jövőkutatásban. (A kívánt jövőtől a lehetséges jövőig. Tanulmányok a jövőkutatás témaköréből. Szerk. Gábor Éva. Bp., 1976)
A magyarországi jövőkutatás kialakulása, helyzete és egyes problémái. (Prognosztika. Szemelvények és tanulmányok, 1976 - MTA Tudományszervezési Csoport - MTA Könyvtára. 1976. 3-4. sz.) [32]
Book Reviews. KORÁN, I.: Gazdasági prognosztika. (Economicforecasting.) Budapest, 1978. Tankönyvkiadó.263 p. BESENYEI, L.-GIDAI, E.-NOVÁKY, E.: Jövőkutatás, előrejelzés a gyakorlatban. Módszertanikézikönyv (Futures research and forecasting inpractice. A methodological handbook.) Budapest,1977. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 290 p. BORLI, К.-SIPOS, В.: Iparvállalati prognózis-készítés matematikai, statisztikai módszerekkel. (Forecasting for industrial enterprises withmethods of mathematical statistics.) Budapest,1977. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 254 p. (Acta Oeconomica. 1979. 1-2. sz.)[33]
A felső szintű tervek összefüggései. Népgazdasági terv, állami költségvetés, országos hitelterv. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1978)
Az államadósságról. (Gazdaság és Társadalom, 1996)
A szervezeti statisztika a népgazdasági folyamatok áttekintésének szolgálatában. Kiss Istvánnal. (Statisztikai Szemle, 1998)
Széchenyi-emléknapok. A „Hitel” megjelenésének 150. évfordulójára Széchenyi István tiszteletére megrendezett rendezvényeken elhangzott előadások. 1980. aug. 26–30. Szerkesztette Halm Tamással. (Bp., 1980)
Javak, áruk, közjavak. (Változások, váltások és válságok a gazdaságban. Tanulmányok Varga István emlékére. Szerkesztette Kemenes Egonnal. Budapest, 1982)
Dialogosz a tervről és a piacról. (Közgazdasági Szemle, 1988. 9.)[34]
A szervezeti statisztika a népgazdasági folyamatok áttekintésének szolgálatában. Kiss Istvánnal. (Statisztikai Szemle, 1998. 7. sz.)[22]
Az idősek, nyugdíjasok, szegények helyzetét a jelenleg és a jövőben várhatóan meghatározó tényezők. Kereskedelmi Szemle, 1991 (32. évfolyam) 1991-12-01. 12. sz.[35]
Jegyzetek
↑FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
Kozák Péter: Schmidt Ádám. nevpont.hu, 2013. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. Schmidt Ádám. 509.
Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő Hermann Péter. Bp., Biográf, 1991. Schmidt Ádám 764.
