 | Nem tévesztendő össze a következővel: Sakkan (vagy Sumukan, babiloni pásztoristen). |
A sagin (sumer 𒄊𒄸 GIRI2.ḪUB2, šagina(na), šakan6, 𒆧𒄸 KIŠ.ḪUB2, šakan 𒌋𒃶, šakan3 𒀲, šakkan6,[1] katonai kormányzó, elöljáró) az ókori Mezopotámia egyik adminisztratív és uralkodói címe volt. A III. uri dinasztia királya, Sulgi birodalmának belső területeit (polgári) helytartókkal, enszikkel kormányozta, míg a periferiális területeket a nagyobb önállóságot élvező és másképpen, „egy összegben” adózó saginokkal. A cím további előzményei a sumer 𒇽𒃻 LU2.GAR összetételből származó akkád szakinnu, szakkinu, szákinu,[2] saknu (sumer 𒃻𒆳 GAR.KUR.[3] A sumer szó pontos akkád megfelelője a sakkanakku, amely kifejezetten alkirályt jelent.[4]
Az Eufrátesz középső folyásánál levő Mári uralkodói is felvették az akkád sakkanakku címet, de ők nem kapcsolódtak be az uri birodalom gazdasági vérkeringésébe, függőségük meglehetősen névleges volt eszerint. A máribeli sakkanakkuk hamarosan önálló királyokká lettek, csak címükben tartották meg a korábbi megnevezést, majd Apilkín már a lugal címet is felvette mellé. Ekkor a sumer reneszánsz idején ismét nem sakkanakku, hanem sagin lett a megnevezés. A folyamat hasonló a korai hettita uralkodókéra, akik az asszír kereskedőkolóniák (kárumok) vezetőinek „rabâʿum” (körülbelül nagyherceg) címét vették fel királyként.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Források
Ókorportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
