Apja Lucien Germain Guitry (1860-1925), korának első számú francia színésze volt; többek között Sarah Bernhardt partnere is. 1855-ben a szentpétervári Mihajlovszkij színházban(wd) játszott.
Sacha Guitry keresztapja III. Sándor cár volt, aki Lucien Guitry művészetének nagy tisztelője volt. Keresztneve Sacha, azaz Szása, az Alekszandr (Sándor) orosz beceneve. Anyja, Renée Delmas megelégelve Lucien Guitry sorozatos nőügyeit, különösen a Sarah Bernard-hoz fűződő viszonyát, 1885-ben válókeresetet adott be férje ellen. 1889 februárjában kimondták a válást, Sachát anyjának ítélték, aki azonban megengedte, hogy a fiú az 1889-as téli színházi szenzonban apjával együtt Szentpétervárra utazzon, és a színpadon a cári család előtt is fellépjen.
Bár már 1915-ben is forgatott egy filmet, valójában 1935-ben kezdett rendszeresen filmezni, felismerve, hogy a film – szemben a színházzal – szinte örökre megmarad.
1939-ben a Goncourt Akadémia(wd) tagja lett. Párizs német megszállása idején végig színpadon volt. Ennek következtében az Ellenállás bevádolta. A Párizs felszabadításakor megkezdődő tisztogatás(wd)(„épuration”) keretében 1944. augusztus 23-án fegyveres partizánok elhurcolták otthonából. Hatvan napot különböző börtönökben töltött. Barátai ügyvédeket fogadtak megmentésére, végül október 24-én bizonyíték hiányában szabadon engedték. Csak 1947-ben kapott értesítést az eljárás megszüntetéséről („non-lieu”). A felszabadítás idején szerzett élményeit 60 jours de prison(wd) (Hatvan nap börtönben) című elbeszélésében írta meg, amely 1949-ben jelenhetett meg először.
Több mint száz színdarabot írt, melyek közül nem egyet meg is filmesített. Több irodalmi műve megjelent magyar nyelven is.
Szülőháza, a szentpétervári Nyevszkij proszpekt 12.
Filmes munkái
Filmszerepei
1918: Un roman d’amour et d’aventures; Jean Sarrazin / Jacques Sarrazin
1924: La voyante
1926: Camille; Mancha y Zaragosa
1934: Dîner de gala aux Ambassadeurs; önmaga
1935: A láthatatlan ellenség (Pasteur), Louis Pasteur
