PROFILPELAJAR.COM

	SBB Ae 6/6 sorozat
	SBB-CFF-FFS Ae 6/6 sorozat
	Pályaszám
	11401 - 11520
	Általános adatok
Gyártó	SLM Winterthur; BBC Baden; MFO Zürich
Gyártásban	1952, 1955–1966
Szolgálatba állás	1952; 1955; 1966; 1953;
Darabszám	120 db
	Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	Co'Co'
Nyomtávolság	1435 mm
	Teljesítmény
Névleges	4300 kW
Engedélyezett legnagyobb sebesség	125 km/h
Ütközők közötti hossz	18 400 mm
Magasság	4 500 mm
Szélesség	2 970 mm
Üres tömeg	120 t; 124 t; t
Szolgálati tömeg	120 (Prototípus: 124) t
	Villamos vontatás
Áramnem	15 kV 16,7 Hz AC
Áramellátás	felsővezeték
	A Wikimédia Commons tartalmaz SBB Ae 6/6 sorozat témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az SBB Ae 6/6 sorozat egy nagyteljesítményű, hattengelyes, Co'Co' tengelyelrendezésű svájci villamosmozdony-sorozat. A mozdonyok nagy része a mai napig üzemel Svájc kisebb emelkedésű vonalain a teherforgalomban. 1952-ben, majd 1955 és 1966 között az SLM, a BBC, a Baden és az MFO összesen 120 db mozdonyt gyártott. Ahogy a nagyvilágban ismerik a "kantonmozdony", mivel az első 25 példányt a Svájcban lévő kantonok után neveztek el. Ezen mozdonyok közös ismertető jegye az oldalán és mozdony homlokfalán húzódó króm sávok, valamint oldalukat a névadó a kanton neve és annak címere díszíti. Minden gépre jellemző viszont a homlokfalán lévő Svájci címer, melyet az ablakok alatt, középen helyeztek el, amit a későbbi államvasúti gépeken is elhelyeztek. A további 95 mozdony nem kantonokról, hanem azok székhelyeikről és híresebb városokról lett elnevezve, melyek viszont a klasszikus króm díszítést már nem kapták meg.

Építésükkor minden mozdony az SBB egyen zöld színét viselte, melyet a nyolcvanas években az új SBB vöröse váltott fel, a gépet egyik része a régi színében másik az újabb vörösben pompázik. Minden mozdony az oldalán króm oldalanként eltérően az SBB-CFF vagy SBB-FFS feliratot hordja magán. A mozdonyok legújabban a SBB Cargo színterve szerint kék-vörösre vannak festve.

Kialakulásának története

Érkezésük előtt a Gotthard vonalon Ae 4/6, Ae 4/7 és Ae 6/8 (krokodil) sorozatú mozdonyok voltak az általánosan elterjedt járművek. Jellemző volt ekkoriban, hogy ezen vontatójárműveknek a teljesítménye nem bizonyult elegendőnek, ezért sokszor csatolva vagy ún. kapcsolt tolómozdonnyal kellett a vonatokat továbbítaniuk. Ennek a rendkívül gazdaságtalan módszernek szerettek volna véget vetni az új gépek érkezésével. Ezért az SBB-nek szüksége volt egy jóval erősebb mozdonyra, amit 1949 kezdtek el tervezni. Az új járműveknek meg kellett felelniük olyan követelményeknek, mint 600 tonna tömegű vonatok továbbítása 26‰ emelkedőn 75 km/h sebességgel. Az első prototípus 1952-ben érkezett az SBB-hez 11401 pályaszámon.

Tapasztalatok a prototípus járművekkel

Az érkezésük után a prototípus mozdonyok egy nagyon hosszú és kemény tartampróbának lettek kitéve. A mozdonyban a vontatómotorok két háromtengelyes forgóvázban lettek elhelyezve monómotoros elrendezésben, így tengelyelrendezése Co'Co'. A kerekek csapágyvezetése merev kivitelű volt, melyek az idő múlásával a mozdony legsérülékenyebb, legnagyobb karbantartásigényű elemei lettek. Ezen hátrányos tulajdonságai ellenére is ezt az szerkezetet találta az SBB továbbfejlesztésre alkalmasnak, így a sorozatgyártás 1954-ben megkezdődhetett. Az első szériamozdonyok 1955 érkeztek meg az SBB-hez.

Különbségek a sorozatjárműveken

Az Svájcban jellemző szűk ívek miatt a pályára gyakorolt kedvezőtlen hatása és a kerekeinek kopásának csökkentése érdekében a futóműveket áttervezték a sorozatjárműveken. A forgóvázakban lévő középső kerékpár csapágyvezetékét rugalmas, oldal irányban kimozdulni képes szerkezetre cserélték, a további kopáscsökkentés elérése érdekében ezen kerékpárok módosított, vékonyabb nyomkarimákat kaptak.

A mozdonyok fénykora

Az 1950-es-1960-as években az Ae 6/6-os mozdonyok mind személy, mind tehervonatok vontatásában jeleskedtek. A mozdonyok karbantartására kijelölt telephely Bellizona volt. A prototípus mozdonyok már a '60-as években nyugdíjba vonultak a Gotthard vonalról. Ezt követően a többi gép is lassan kiszorultak a Gotthárd-vasútvonalról, de jelentős részük a mai napig szolgálatban maradtak. Az SBB új járművének az Re 6/6 érkezése után a gépek működési területük a Svájci Fennsíkra korlátozódott. Ettől az időtől kezdve a teherszállításra kezdték használni a mozdonyokat az alacsony megengedett legnagyobb sebességük miatt, kivéve a BLS által bérelt mozdonyok, melyek gyakran InterCityket továbbítottak a Lötschberg vonaton.

A prototípus 11401 1952-ben a 11402 1953-ban érkezett tartampróbára. Általános volt, kétnapos fordulóban tesztelték a prototípusokat, melyek futásteljesítménye meghaladta a 900 km naponta. A nyúzópróba alatt megsérült vontatómotorok pótlására nem volt lehetőség cserealkatrészek hiánya miatt, ezért azok sérülésekor a vontatómotorok helyére ballasztot építettek be a tengelynyomás kiegyenlítése végett. Ilyenkor a kisebb teljesítményű Ae 4/7-es villamos mozdonyok fordáját járták a gépek.

A sorozatjárművek 11403-11520 1955 és 1966 között folyamatosan érkeztek, ezáltal kiváltották az öregebb Ae 4/7 és Ae 4/6 mozdonyokat. Megközelítőleg húsz éven keresztül minden személy- és tehervonatot a Gotthard vonalon Ae 6/6-os járművek továbbították.

Hetvenes évektől a kilencvenes évekig

Habár a hetvenes években a 11401 és 11402 járművek is megkapták a sorozatra jellemző módosításokat, de azok teljesítőképességeit sohasem érték el. Az egyeduralkodó trakció kiváltása 1971-ben jött el, mikor megjelentek az Re 4/4 III sorozat mozdonyok. Valódi leváltásukra azonban 1975-ig várni kellett a legújabb Re 6/6-os mozdonyok megérkezéséig, melyek azonnal átvették szerepüket közel kétszer akkora teljesítményükkel. Ekkor kerültek át a sokkal "lejtősebb" Svájci Fennsíkra.

Moduláris felépítés

A sorozatjárművek már moduláris felépítési rendszerrel készültek, ezáltal a fő szerkezeti elemek cseréje rendkívül gyorssá és megbízhatóvá vált.

A Winterthur-i baleset

1989. április 12-én a 11401 pályaszámú «Ticino» mozdony összeütközött egy Re 4/4 II mozdonnyal. A mozdony egyharmada megsemmisült a balesetben, de Bellinzonában a mozdonyt újraépítették. Így lett ez a legújabb építésű Ae 6/6-os, de rendkívül magas költségekkel kapott egy második esélyt az első és egyben utolsó Ae 6/6-os.

A XXI. században

1990-ben az összes mozdony átkerült az SBB-Cargohoz, egy nagyon megbízható tehervonati mozdonyhoz juttatva a teherszállító céget.

Tény, hogy az Ae 6/6-os mozdonyok háromtengelyes forgóvázaik kiérdemelték a "sínek gyilkosa" nevet, összehasonlítva a kéttengelyes forgóvázakkal. Mégis legnagyobb hátrányának a "multiple unit train control" (távvezérlés) hiányát róják fel neki, ami miatt nem lehet más mozdonyokkal csatolva közlekedtetni. Ezek miatt a mozdonyok felújítása igen kétséges.

Elhatározták a vezetőállás ismétlőjelző felszerelését is a mozdonyokban, hogy a jelfeladással rendelkező vonalakon is használható legyen a típus. Az első ilyen mozdony amit kísérletképpen átalakítottak a 11512 «Horgen».

A megmaradt mozdonyokat teherszállításra alkalmazzák, bár ezek általában csak magukban állnak egy-egy rendezőpályaudvaron, ahol az őket díszítő kanton pajzsokat lelopták róluk, mivel azok igazi relikviák voltak.

2005 márciusában az SBB-Cargo ezeket a megmaradt díszeket átadta az SBB-Historicnak.

2009. április 6. - az SBB 65 mozdonyt kivont a forgalomból a gazdasági világválság miatt, 53 mozdonynak kétes a jövője, 12 pedig szét fognak bontani alkatrészeiért.

Nevek

Az összes mozdony nevet kapott:

Svájci kantonokról 11401–11425		Svájci kanton-fővárosról 11425–11450		Egyéb svájci régióról 11451–11520
11401	Ticino	11426	Zürich város	11451	Winterthur	11486	Burgdorf
11402	Uri	11427	Bern város	11452	Baden	11487	Langenthal
11403	Schwyz	11428	Luzern város	11453	Arth-Goldau	11488	Mendrisio
11404	Luzern kanton	11429	Altdorf	11454	Yverdon	11489	Airolo
11405	Nidwalden	11430	Schwyz	11455	Biel / Bienne	11490	Rotkreuz
11406	Obwalden	11431	Sarnen	11456	Olten	11491	Wohlen
11407	Aargau	11432	Stans	11457	Romanshorn	11492	Emmen
11408	Solothurn	11433	Glarus	11458	Rorschach	11493	Sissach
11409	Basel Land	11434	Zug	11459	Chiasso	11494	Schlieren
11410	Basel Stadt	11435	Fribourg	11460	Lugano	11495	Bülach
11411	Zug kanton	11436	Stadt Solothurn	11461	Locarno	11496	Stadt Wil
11412	Zürich	11437	Stadt Basel	11462	Biasca	11497	St.Margrethen
11413	Schaffhausen	11438	Liestal	11463	Göschenen	11498	Buchs SG
11414	Bern/Berne	11439	Schaffhausen	11464	Erstfeld	11499	Sargans
11415	Thurgau	11440	Herisau	11465	Oerlikon	11500	Landquart
11416	Glarus	11441	Appenzell	11466	Sursee	11501	Renens
11417	Fribourg/Freiburg	11442	St.Gallen	11467	Zofingen	11502	Nyon
11418	Sankt Gallen kanton	11443	Chur Coire	11468	Lenzburg	11503	Payerne
11419	Appenzell I.R.	11444	Aarau	11469	Thalwil	11504	Le Locle
11420	Appenzell A.R.	11445	Frauenfeld	11470	Brugg	11505	Lyss
11421	Grischun / Graubünden	11446	Bellinzona	11471	Pratteln	11506	Grenchen, Granges (Soleure)
11422	Vaud	11447	Lausanne	11472	Brig	11507	Wildegg
11423	Valais/Wallis	11448	Sion	11473	Saint-Maurice	11508	Wettingen
11424	Neuchâtel	11449	Neuchâtel	11474	Vevey	11509	Gossau (Saint-Gall)
11425	Genève	11450	Ville de Genève	11475	Vallorbe	11510	Rheinfelden
11483	Jura	11482	Delémont	11476	Les Verrières	11511	Dietikon
				11477	Martigny	11512	Horgen
				11478	Sierre	11513	Wallisellen
				11479	Visp	11514	Weinfelden
				11480	Montreux	11515	Kreuzlingen
				11481	La Chaux-de-Fonds	11516	Baar
				11482	Delémont	11517	Brunnen
				11483	Porrentruy	11518	Flüelen
				11484	Romont	11519	Giubiasco
				11485	Thun	11520	Langnau i.E.