PROFILPELAJAR.COM

	Sós Júlia
Született	1923. október 30.; Budapest
Elhunyt	1968. június 23. (44 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Lázár György; (h. 1950–1954); Kéri József; (h. 1962-1968)
Gyermekei	Lázár József
Szülei	Sós Aladár; (1887–1945); Scheiber Borbála; (1894–1954)
Foglalkozása	középiskolai tanár; szociológus; író;
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhelye	Farkasréti temető (18-1-61)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Sós Júlia

Nem található szabad kép.^(?)
	Madai Györgyi: Képzelt interjú. Kériné Sós Júliával. Taní-tani Online. 2013. október 27.

Sós Júlia (Budapest, 1923. október 30. – Budapest, 1968. június 23.) magyar pedagógus, szociológus, író.

Szakmai életútja

Sós Aladár (1887–1945) építész és Scheiber Borbála (1894–1954) lányaként született. A ELTE Bölcsészettudományi Karán tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egyetemi hallgatóként 1943-ban kapcsolatba került a Györffy-kollégistákkal. 1944-től részt vett az antifasiszta illegális mozgalomban. 1945 után a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium iskolai kollégiumának tanára. 1949–51-ben az Oleg Kosejov Szovjet-ösztöndíjas Iskolában, 1951-től több fővárosi gimnáziumban tanított. 1956 után volt bátorsága Göncz Árpádnak és társainak ételt, bátorító híreket vinni a börtönbe, jeles fővárosi iskolák legendás irodalomtanára, a hatvanas évek elején az első nevelésszociológiai kutatások fűződnek nevéhez – tanárok, diákok életmódjáról. 1963-ban az Árpád Gimnáziumban a művészettörténet tanára. A tanítás mellett munkatársa volt 1966 szeptemberétől az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának. Filozófiai, irodalomtörténeti, pedagógiai, szociológiai írásai 1946-tól folyóiratokban jelentek meg (Valóság, Pedagógiai Szemle, Új Írás, Köznevelés, Család és Iskola).

„A minőség sajátos garanciája számos esetben az, hogy a konszolidációval egyidőben még parkolópályán levő kiváló tudósok és gyakorlati szakemberek, adott esetben szakmájuktól elütő intézményekben, elvégeznek meghatározó, néha új korszakot nyitó kutatásokat és alapműveket publikálnak (pl. Kériné Sós Júlia) ^[4] A ’45 utáni ifjúsági, értelmiségi közéletben felnövekvő Kériné Sós Júlia az ’56-osok mentőangyala volt. Rajongott tanár − elsősorban az Árpád Gimnáziumban. Ő lesz az első kritikai oktatásszociológus. A tanárok életéről szóló munkája máig mintaadó és informatív.” ^[5] Első férje 1950-től Lázár György (1921–1978) neveléstudós volt, akitől 1954-ben elvált. Egy gyermekük született József. 1962-ben férjhez ment Kéri Józsefhez (1924–1985), akit az 1956-os forradalom leverése után börtönbüntetésre ítéltek és 1961-ben szabadult. 1956-ban Kéri József Győrben főügyész volt. Mivel 1957-ben nem volt hajlandó asszisztálni például a minden, még kommunista szempontból is ártatlan Földes Gábor meggyilkolásához, kegy-, majd szabadságvesztett lett.^[6]

A budapesti III. kerületi Árpád Gimnázium tanára, neves pedagógus, szociológus váratlanul elhunyt. Szeretett családján, barátain, diákjain, ismerősein kívül emlékét őrzik a könyvei, a nemrég megjelelt Diákévek, diáksorsok, vagy a kiadás előtt álló három tanárnemzedék portréját megrajzoló műve; a kutatásairól, okos, hasznos tapasztalatairól a Köznevelésben és más lapokban, folyóiratokban is gyakorta megjelent írásai. (...) Elmúlásával csöndes és szomorú lesz ősszel az óbudai Árpád Gimnázium: felejthetetlen tanár hiányzik majd a katedráról. Két évtizeden átnevelt diáknemzedékek sora gyászolja az áldozatos nevelőt, aki eget vívó elszánással küzdött minden gyermekért, ha küzdeni kellett.

– Köznevelés, 1968. augusztus 16.; 15–16. szám

Negyvennégy esztendős korában ragadta el a halál. Egy gyermekkori betokosodott tüdőgóc végzett vele.^[7]

Sírja a Farkasréti temetőben található (18/0/1/61).

Legfontosabb publikációi

Arany János. Budapest, 1949
Szüleim világa. Egy szárnyaszegett nemzedék. Új Írás, 1965. 7. sz.
Diákévek, diáksorsok. Budapest, 1968
Tanárok élete és munkája (posztumusz) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
↑ Kultúra és Közösség, 2017 (4. folyam, 8. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
↑ Új Pedagógiai Szemle, 2016. július-december (66. évfolyam, 7-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
↑ Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
↑ Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2009. július-december (119. évfolyam, 26-48. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)

Források

Szesztay András: „Láthatatlan kollégium” és „Iskola”. Kériné Sós Júlia emlékének. Kultúra és Közösség, 1976 / 1. sz.Kultúra és Közösség, 1976 (3. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 1247. o. ISBN 963-547-414-8
Madai Györgyi: Képzelt interjú. www.tani-tani.info (2013. október 27.)
Sipos Béla: Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve. (1902-2022) OSZK-MEK. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2023. május 14.)