PROFILPELAJAR.COM

	Sárkány és papucs
	1989-es magyar televíziós film
Rendező	Hernádi Tibor; Dargay Attila (dialóg rendező);
Alapmű	Szerb Antal: Szerelem a palackban
Műfaj	filmvígjáték; fantasyfilm; kalandfilm; családi film;
Forgatókönyvíró	Dargay Attila; Kertész Balázs; Mikó István; Nepp József;
Dramaturg	Kalmár András
Hang	Csákányi László; Gálvölgyi János; Sztankay István;
Zene	Mikó István; Pastoral Együttes;
Operatőr	Balázs Mária; Losonczy Árpád; Radocsay László; Varga György;
Vágó	Hap Magda
Hangmérnök	Bársony Péter; Nyerges András Imre;
Gyártásvezető	Marsovszky Emőke
	Gyártás
Gyártó	Pannónia Filmstúdió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	68 perc
Képarány	1,37:1
	Forgalmazás
Forgalmazó	Pannónia Film
Bemutató	1990. december 20.
Korhatár
	További információk
	IMDb; PORT.hu;
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Sárkány és papucs 1989-ben bemutatott magyar rajzfilm, mely a Kerekasztal-mondakörben játszódik. Az animációs játékfilm rendezője Hernádi Tibor. A forgatókönyvet Dargay Attila, Kertész Balázs, Mikó István és Nepp József írta, a zenéjét Mikó István és a Pastoral Együttes szerezte. A mozifilm készítője és forgalmazója a Pannónia Filmstúdió. Műfaja filmvígjáték. A cím kétértelmű: nem csak a történet két fő motívumát jelöli meg, de Arthur király és Guinevra (Ginevra) királyné viszonyára is utal. A történet Szerb Antal: Szerelem a palackban című novelláján alapul.

Magyarországon 1990. december 20-án mutatták be a mozikban.

Rövid cselekmény

A történetet az udvari bolond dalos-szöveges narrációja kíséri, akinek (talán jogos) meggyőződése a következő:

„Esküszöm, az egész várban
Normálisabb nincsen nálam.”

Camelot vára felett ugyanis gyűlnek a fellegek: Arthur király csak a lovagi tornáknak, a fogadásoknak és lovagjai körében eltöltött lakomáknak él, miközben elhanyagolja szép feleségét, Guinevrát. A királynét megőrjíti a folyamatos csatazaj, így elhatározza, hogy ír Merlinnek, a varázslónak. Ő éppen Indiába készül, de még elküldi a kért szerelmi bájitalt Guinevrának, aki annak rendje és módja szerint pudingba főzi – az egészet, noha a mágus utasításai szerint kis adagokban kellene eljuttatnia elhidegült férjéhez. Az édességre egy nagy G betűt mintáz szilvából.

Az ötlet be is válna, azonban Arthur utálja a szilvát, ezért Peggy, a szobalány szerelme, a legyőzhetetlen Sir Lancelot eszi meg a bűvös édességet. Nyomban bele is szeret a királynéba, akit nem csak az őrületbe kerget szerelmével, de hóbortos ötleteivel a lelkiek mellett még testi sérüléseket is okoz neki. Mivel Merlin már elutazott, az elgyötört Guinevra végül férjénél keres segítséget, akinek mindent bevall, és követeli, hogy küldje el Lancelot-t az udvarból.

Az ürügy az, hogy egy szörnyű sárkány elrabolta Guinevra fél pár papucsát. Lancelot útnak indul, és meg is érkezik a Góliát nevű sárkány barlangjához. Ő éppen békésen horgászik; különben is nyugdíjas, és amúgy semmi oka sem lenne papucsot lopni. A heves lovag támadásait még csak-csak elviseli, de amikor eltörik kedves horgászbotja, fenékbe billenti Lancelot-t. Ekkor a puding csodamód átkerül Góliát Matildka nevezetű házvezetőnőjébe, a vén boszorkányba, aki azonnal beleszerelmesedik a sárkányba. Szerencsétlen Góliát a Loch Ness tóban keres menedéket. Rajta kívül azonban mindenki jól jár: Arthur és Guinevra házassága megjavul, Lancelot pedig végre ráismer igaz szerelmére, Peggyre. Még a lovag hű paripája, a pesszimista és gyáva (realista) Olivér is társra talál a szolgálólány kis csacsija személyében.

Alkotók

Rendezte: Hernádi Tibor
Dialóg rendező: Dargay Attila
Írta: Dargay Attila, Kertész Balázs, Mikó István, Nepp József
Dramaturg: Kalmár András
Zenéjét szerezte: Mikó István és a Pastoral Együttes (Bártfai György, Margit József, Pápai Tamás, Papp Gyula, Walla Ervin)
Dalszöveg: Kertész Balázs, Mikó István
Operatőr: Balázs Mária, Losonczy Árpád, Radocsay László, Varga György
Hangmérnök: Bársony Péter, Nyerges András Imre
Hangasszisztens: Zsebényi Béla
Vágó: Hap Magda
Vágóasszisztens: Völler Ágnes
Negatívvágó: Tóth Zsuzsa
Grafikai tervezők: N. Csathó Gizella, Dargay Attila
Főcím grafika: Orosz István
Mozdulattervezők: Ádám László, Baksa Tamás, Bánki Katalin, Bodó András, Fülöp Rita, Glück Júlia, Huszák Tibor, Kecskés Magda, Kovács István, Kovács Judit, Madarász Zoltán, Nyírő Erzsébet, Pasitka Hermann, Szabados István, Tikovits János, Tóth Gábor, Tóth Lajos
Rajzolták: Ádám Imre, Bolfert Csaba, Bozits József, Csóka Melinda, Demeter Andrea, Erdélyi Szilvia, Farkas Balázs, Fritz Zéta, Füzes Richárd, Hegyi Zsuzsa, Horváth László, Kálmán Klára, Kozma Tibor, Mende Zsolt, Musch Erzsébet, Oláh Gábor, Pál Rita, Perei Katalin, Pozsgai Péter, Prell Oszkár, Prunner Gabriella, Rimanóczy Andrea, Szabó Tünde, Szalay Ildikó, Sziráki Krisztina, Turzó Zsuzsa, Varga Andrea, Varga László
Festették: Bangó Gabriella, Bulyáki Mónika, Eötvös Zsuzsa, Frajtics Zsuzsa, Frei Erika, Garamszegi Zsuzsa, Götz Rita, Gyökössy Kati, Hold Gabriella, Károlyi Borbála, Katona Edit, Kenyherz Gabriella, Kirkovits Andrea, Kiss Jutka, Kurucz Erzsébet, Kustra Zsuzsanna, Melczer Gáborné, Nagy Zsuzsanna, Nánási Eta, Nyakó Mariann, Oláh Anikó, Pénzár Mária, Románcz Éva, Rózsahegyi Erzsébet, Szabó Judit, Tarbay Júlia, Török Orsolya, Varga Anikó, Vata Emőke
A rendező munkatársai: Hambalkó Lilla, Kurilla Béla
Rendezőasszisztens: Jehoda Magdolna
Színes technika: György Erzsébet
Gyártásvezető: Marsovszky Emőke