Rosenzweig Ábrahám és Schőn Katalin (1830–1905)[4] fia. 1876-ban végezte el középiskolai tanulmányait. 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen nyerte el orvosdoktori oklevelét. A Szent Rókus Kórházban segédorvosként működött Bőke Gyula osztályán. 1884-ben Debrecenben telepedett le, majd 1886-tól Nagyváradon folytatott orvosi gyakorlatot. 1897-ben visszaköltözött Debrecenbe, ahol az izraelita betegsegélyező egyletek és magánvállalatok orvosa és gyakorlóorvos lett, s ekkoriban ezredorvossá léptették elő. Tagja volt a debreceni orvos-gyógyszerészegyletnek és több irodalmi és jótékonysági egyesületnek. Cikkei és más művei megjelentek a Társadalomban, a Nagyváradban és a Szabadságban.
Családja
Házastársa Bodánszky Mária volt, Bodánszky Lipót nagyváradi kocsigyáros lánya, akivel 1886. augusztus 11-én Nagyváradon kötött házasságot.
Lánya Rózsa Ilona (1889–?) volt, Farkas Mózes (1881–?) ügyvéd felesége.[5]
Munkái
Febris intermittens perniciosa comitata tetanica esete (Budapest, 1888., Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
Fistula urethae gyógyult esete (Budapest, 1889., Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
Materialismus és idealismus (Nagyvárad, 1889., Különnyomat a Szabadságból)
A nagyváradi közúti lóvonatú vasútról (Nagyvárad, 1890., Különnyomat a Szabadság, Nagyvárad és Nagyváradi Hírlap című lapokból.)
A szerelem physiologiája (Nagyvárad, 1891., Különnyomat a Nagyváradból)
A munka egészségtana. Írta és felolvasta. (Nagyvárad, 1896)
Az egészség művészete (Debrecen, 1898)
A természettudományi bölcselet példabeszédekben (Debrecen, 1899., Különnyomat a Debreczeni Ellenőrből)
A szerelem embertana (Debrecen, 1906)
Jegyzetek
↑Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 12927/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 21. oldal 3. sor