1865-ben született Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként zsidó eredetű családban. Születési utóneve csupán Miksa volt, a József nevet házasságkötését megelőző megkeresztelkedésekor kapta, keresztapja későbbi apósa, Walla József volt.[7] Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. Első műterme a VII. ker. Dohány utca 10.-ben volt, azután a VIII. kerület Német utca 3.-ban, majd az ugyancsak VIII. kerületi Kender (ma Auróra) utca két, egymás melletti házában (11. és 13.) dolgozott, végül 1911-től a VII. kerület Nefelejcs utca 26.-ban működött a „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete”, 1939-ig. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsivilágkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louisi (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben (többek között a Steindl Céhben) tevékenykedett.
Róth Miksa 1944. június 14-én hunyt el 79 éves korában. Június 16-án temették el a törökbálinti a Walla-Róth családi mauzóleumban. A gyászmisét június 19-én tartották a budapesti Rózsák terén lévő Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomban.[8][9]
Számtalan alkotása azonban elpusztult a történelem során, így például az Üllői útiÖrökimádás-templomba festett ablakai, a Törley-mauzóleum üvegképei – vagy az Országházkupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is láthatóak). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a mai Szent Jobb Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaik alkotás származik tőle. Megjegyzendő, hogy ő készítette a Budai Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait – a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a mozaikokat azonban a szocializmus idején leszedték a falról és a Balatonalmádiban felépített kápolnába vitték át.
Mozaikalkotásai is közismertek: a Szervita téren (az egykori Török Bankház homlokzatán) látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait és a Fiumei úti temető árkádsorának mozaikjait is a Róth műterem kivitelezte.
Több munkája, így például a marosvásárhelyi Kultúrpalota és Városháza, illetve a lipótmezei kápolna is a gödöllői művésztelep művészeivel való közös munka eredményeként született meg. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és Toroczkai Wigand Ede által tervezett alkotásokat Róth Miksa kivitelezte, a lépcsőházi ablakokat valamint a Betlen Gábor tudósai körében című munkát ő is tervezte
Számos alkotása található külföldön. Így például a hágai királynői palotában, Oslóban a Fagerborg templomban, Mexikóvárosban a Teatro Nacionalban. A nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, kb. 180 négyzetméteres üvegkupola és a színpadnyílás körüli mozaikok tervét Maróti Géza készítette. (Róth és Maróti elkészítették színpadot a nézőtértől elválasztó „kristályfüggöny” terveit és makettjét is, azonban az első világháború miatt ennek kivitelezésével a mexikóiak Louis Comfort Tiffany cégét bízták meg). Velencében a biennálé magyar kiállítási csarnokába készített ablakai elpusztultak, az épületet díszítő, Körösfői-Kriesch által tervezett mozaikjai részben láthatóak. Korai munkája volt Milánóban a „Marsaglia-palota” számos üvegablaka.
A Semmelweis Egyetem Üllői út 78. alatti telephelyén lévő klinikák üvegablakait is ő készítette (kb. 1907), legnagyobb a Sebészeti Klinika lépcsőházának hatalmas üvegablaka.
Néhány alkotása a Róth Miksa Emlékházból
Béke című mozaikja ezüstérmet nyert az 1900-as párizsi világkiállításon
A műveltség allegóriája, 1910
Virágdíszes ablak az Alpár-villából, 1903
Mozaik gránátalmákkal, 1898
Családja
Napkelte, 1898
Miksa felesége Walla Jozefa volt, Walla József törökbálinti cementárugyáros lánya. Három gyermekük született: Amália, Erzsébet és József – akiknek ma már nem él leszármazottjuk. Üvegfestőként dolgozott Miksa öccse, Manó is, ő készítette többek között a szegedi Új Zsinagóga üvegablakait (amelyeket gyakran tévedésből Miksa műveiként tartanak számon) vagy pl. a Gellért gyógyfürdőmásodik világháborúban elpusztult, de korabeli fényképek alapján rekonstruált, Buda halála című üvegfestményét. Másik öccse Pesti Kálmán néven színészként dolgozott. Nővérük gyermeke volt Elek Artúr, aki a Nyugat című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott 1944-ben bekövetkezett öngyilkosságáig.
A Róth Miksa Emlékház műemlék épülete
Könyvei
Üvegfestészetek mintakönyve (Budapest, 1896, Kunosy Vilmos és fia műintézetéből) Megjelent az 1896-os ezredévi kiállításra
Üvegedzések mintakönyve (Budapest, 1896, Kunosy Vilmos és fia műintézetéből)
Róth Miksa császári és királyi udvari üvegfestő műintézete Budapest (sajtó alá rendezte Csányi Károly, nyomta a Pátria, Budapest, 1908)
Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről (szerzői kiadás, Budapest, 1942)
Egy üvegfestőművész emlékei (Hungária kiadás, Budapest, 1943)
Róth Miksa vallomásai / The confessions of Miksa Róth / Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről / Egy üvegfestőművész emlékei; angolra ford. Megyes Andrea; Xénia, Bp., 1997
Munkáit részben a fenti helyszíneken, illetve az egykori lakóházából és műterméből kialakított múzeumban, a Róth Miksa Emlékházban (1078 Budapest, VII. Nefelejcs u. 26.) lehet megtekinteni.
Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában; fotó Czikkelyné Nagy Erika; Magyar Levéltárosok Egyesülete–MNL, Bp., 2015 (A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai)
Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában; fotó Czikkelyné Nagy Erika; Magyar Levéltárosok Egyesülete–MNL, Bp., 2015 (A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai)
.jpg)
