PROFILPELAJAR.COM

	Révész Bálint
	a Tiszántúli református egyházkerület püspöke
Született	1816. január 16.; Debrecen
Elhunyt	1891. október 8. (75 évesen); Debrecen
Sírhely	Debreceni köztemető
Nemzetiség	magyar
Felekezet	kálvinizmus
	Püspökségi ideje; 1871. április 3. – 1891. október 8.
Előző püspök	Következő püspök
Balogh Péter	Kiss Áron
	A Wikimédia Commons tartalmaz Révész Bálint témájú médiaállományokat.

Révész Bálint, (Debrecen, 1816. január 16. – Debrecen, 1891. október 8.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1871-től haláláig.

Életpályája

1816-ban született iparos családban, édesapja Révész Bálint, édesanyja Simon Mária volt. Tanulmányait szülővárosában végezte, ahol 1838 és 1841 között főiskolai köztanító és végül szenior is volt. 1842-ben a gyakorlati teológia tanárául választatván, Lőcsén (hol a német nyelvet is elsajátította), Hajdúszoboszlón és Hajdúböszörményben lelkészi gyakorlatot folytatott, majd 2 évig külföldön tanult és néhány német egyetemet (berlini, baseli, hallei, göttingeni, giesseni, heidelbergi, és lipcsei) látogatott meg. 1844. november 5-én foglalta el Debrecenben tanári állását.

1846-ban nősült, mikor is elvette Debrecen főügyészének, Medgyaszay Sámuelnek Julianna nevű lányát. Házasságukból két gyermekük született; egy Gyula nevű fia, aki 6 évesen halt meg, és egy Emylia nevű lánya, aki 17 évet élt. A szabadságharc idején nemzetőr századosként szolgált Bem seregében, részt vett az Erdélyi hadjáratban is. 1855-ben meghalt Fésős András debreceni lelkész és utódjául a nagyszerű szónoki képességekkel megáldott Révészt választották utódjául. 1856-ban a tiszántúli egyházkerület főjegyzője lett. 1859-ben nagy erőfeszítéseket tett a Thun-pátens ellen. 1860-ban a debreceni egyházmegye esperese, 1871. április 3-án pedig püspök lett. Később királyi tanácsosi címet kapott és a főrendiházba is bejutott hivatalánál fogva, bár ott csak egyszer jelent meg. Tagja volt az egyetemes konventnek és a debreceni zsinatnak, valamint a magyar protestáns irodalmi társaság választmányának. Püspöki hivatalosodásának ideje alatt fejeződött be a debreceni főiskola megkezdett kiegészítése. A debreceni főiskola háta mögötti „kunyhósort” (a nagyabb diákok lakhelye) előde Balog Péter elbontatta, s helyette egy új kétemeletes épület felállításába kezdett, de befejezni már nem tudta, így ez a feladat Révészre hárult. A teológiai képzésen háromról ötre nőtt a tanárok száma, a jogi képzés 3 új tanszéket kapott, a tanítóképző állandó igazgatót és három új tanárt nyert az intézet mellé gyakorlóiskolát is építettek. Mindent elkövetett azért, hogy a Főiskolát egyetemmé fejlessze.

1891. október 8-án délután fél háromkor hunyt el, halálát a város négy református templomának összes harangja jelezte. Ravatalát a Főiskoladísztermében állították fel. Temetésére három nappal később került sor, melyen a protestáns világ egyházi és világi vezetői is nagy számmal vettek részt; többek között ott volt Kun Bertalan, Szász Károly, Szász Domokos és Zelenka Pál.

Főbb művei

Vasárnapi, ünnepi és alkalmi imádságok templomi használatra (Debrecen, 1847, 3. kiad. uo. 1864);
Köznapi imádságok templomi használatra (uo. 1850, 2. kiad. uo. 1861);
Isten az én szívemnek kősziklája. Imakönyv protestáns keresztyének számára. Ugyanott, 1851)
Imakönyv prot. keresztények számára (uo. 1851. 4. kiad. uo. 1891);
Egyházszertartási beszédek (uo. 1853, 2. kiad. Budapest 1889);
Halotti imádságok (Debrecen 1892);
Halotti és alkalmi imádságok (uo. 1892);
Oratiók és halotti egyházi beszédek (uo. 1893);
Ünnepi és évszaki egyházi beszédek (uo. 1893);
Ünnepi, évszaki és alkalmi egyházi beszédek (uo. 1893);
Halotti egyházi beszédek és alkalmazások (életrajzával együtt, melyet a halála után megjelent köteteket sajtó alá rendező Csiky Lajos irt, uo. 1894).
Kiadta Lakatos József és Szoboszlai Pap István több kötet prédikációját.

Cikkei a Protestáns Népkönyvtárban (III. 1857. Fésős András tiszántúli református egyházkerületi főjegyző és debreczeni lelkipásztor emléke); a Magyar Protestáns Figyelmezőben (II. 1871. A tiszántúliak válasza a francia református hit rokonok zsinati meghívó levelére 1871. okt. 10. Debreczen); a Debreceni Református Főgimnázium Értesítőjében (1878. beiktató beszéde); a Czelder által szerk. Lelkészi tárban (1881. néhány alkalmi beszéde). Szerkesztésében jelent meg a népies olvasmányokat tartalmazó Egyházi könyvtár (8 füzet, 1858-59).

Gyászbeszédek

Néh. bárczai Bárczay Zsuzsánna k. a. emléke halotti beszédben. Uo. 1855.
Gyászünnepély Szoboszlai Pap István emlékének... 1855. aug. 16. Uo. 1855. (Balog Péter gyászbeszédével együtt.)
Gyászbeszédek és imák, mellyekben néh. Mező-Szentgyörgyi Matkovich Albert Rhédei Anna aszszonynak korán elhalt kedves férje boldogult koporsójának az eddigi sirból, a bánatos özvegy által építtetett uj sirboltba áttétele megható ünnepélyén a női szeretet nagyságát és halhatatlanság hitének valódiságát felmutatta... Uo. 1855. (Szatmári Pap Sámuel Keserv-ima cz. munkájával együtt.)
Gyászünnepély, mely tartatott néh. borosjenői id. Tisza Lajos urnak temetése alkalmával Geszten 1856. aug. 26. napján. Uo. 1857. (Balogh Péterrel együtt.)
Széki gr. Teleki László emlékezete. Alkalmi beszéd. Uo. 1861.
Halotti egyházi beszéd Tisza Lajos özvegye, Teleki Juliánna grófnő végtisztessége alkalmával. Uo. 1863.
Halotti beszéd Váradi Szabó János felett Debreczenben 1864. márcz. 14. Uo. 1864.
Halotti ima és elmélkedés Illésy János gyászünnepélye alkalmával. Uo. 1867.
Halotti egyházi beszédek és alkalmazások. Uo. 1894. (Életrajzával. A halála után megjelent köteteket «R. B. hátrahagyott irodalmi művei» gyűjtőcímmel, sajtó alá rendezte és kiadta Csiky Lajos.)

Források

Életrajza az Országgyűlési Almanachban 1887-1892
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Vasárnapi Ujság 1891/42
A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X