A rész/egész hibák közé az informális érvelési hibák két fajtáját soroljuk. A felosztás hiba elkövetése esetén úgy érvelnek, hogy abból következően, hogy egy dologra igaz valamilyen állítás, annak egyik részére is igaz az. A kompozíciós hiba ennek éppen ellenkezője. Ebben esetben abból, hogy egy dolog valamely részére igaz egy állítás, következtetnek arra, hogy a dolog egészére is igaz az.

Az ilyen típusú következtetések nagyon gyakran hibásak, de nem minden esetben. Például: A világ elemi részekből áll, így ez az asztal is. Az ilyen esetekben azt kell górcső alá venni, hogy a szóban forgó tulajdonság szempontjából az adott rész-egész viszonyból milyen összefüggés következik, a részek és az egész valamilyen tulajdonsága között.^[1]

Premissza1: A része B-nek.

Premissza2: B-re jellemző X.

Konklúzió: Ebből következően, A-ra is jellemző X.

P1: A része B-nek.

P2: A-ra jellemző X.

K: Ebből következően, B-re is igaz X.

P1: Az univerzum 14 milliárd éve létezik.

P2: Az univerzum molekulákból áll.

K: Ebből következően, az univerzumban minden molekula 14 milliárd éves.

P1: Korrekt Károlyt korrupció vádjával letartóztatták.

P2: Korrekt Károly politikus.

K: Ebből következően, az összes politikus bűnöző.

• Miskolci Egyetem jegyzet: Felosztási hiba - kompozíciós hiba

• Vita
• Logika
• Érvelés