A rádai Ráday család a Rátót nemzetségből származó régi nemesi magyar család.
Családtörténet
A család ősi törzse állítólag a XI. század vége felé, Könyves Kálmán uralkodása alatt Nápolyból jött Magyarországra. Rátold volt az, aki megalapította az idővel több ágra oszlott Rátót nemzetséget. Ebből származott a XIV. században már Ráday nevet viselő I. Balázs, akinek leszármazottai közül I. István 1545-ben Pest vármegye szolgabírája volt. Az ugyanebben a században élt I. Máté II. Lajos király alatt Dévény várnagya volt, I. Ferdinánd idején pedig a Dráva-parton álló Babócsa várát védte a törökök ellen. Ezek mellett tudósnak is számított, ezért a deák nevet viselte és érdemei jutalmául 1552-ben a királytól ősi címeréhez pótlékot nyert. Máté fia volt Péter, egy dunai sajkás sereg vezére, aki egy ideig török fogságban szenvedett. Simon ugyanebben a században szepesi kanonok volt. I. István unokáját, Andrást Nógrád vármegye küldte követéül az 1649-i országgyűlésre, s több ízben vállalt Pest vármegyében alispánságot. Első feleségétől, Madách Zsófiától született fia, II. Gáspár (1682–1711) is ugyanazt a tisztséget viselte a megyében, mint apja. A család felemelkedése Ráday Pállal kezdődött, aki Rákóczi diplomatája, titkos kancelláriájának vezetője volt, majd a szabadságharc leverése után a hazai protestánsok vezéralakjává vált. Miután a péceli uradalom Kajali Klárával (a Nógrád megyei főjegyző lányával) kötött házassága révén hozományképpen birtokába került, Ráday Pál felépíttette az első péceli kúriát 1722 és 1730 között, mely a mai kastély alapját alkotja. II. Gáspár unokája, Ráday Gedeon 1782. február 8-án bárói, majd 1790. február 18-án grófi rangot kapott II. Józseftől.
Leszármazás
(A teljesség igénye nélkül)
- Rathold (Rátót)
- Balázs
- Ráday Jakab
- Balázs
- Gergely
- Máté
- Bálint
- István
- Gáspár
- István
- János
- András, Pest vármegye alispánja. Első felesége: Madách Zsófia; Második felesége: Libercsey Erzsébet
- András
- Gáspár, Pest vármegye alispánja. Felesége: Libercsey Rozina
- Pál (1677–1733). Felesége: Kajaly Klára (†1741)
- Gedeon (1713–1792). Felesége: Szentpétery Katalin
- Gedeon (1745–1801), Hont vármegye főispáni helytartója. Felesége: fáji Fáy Zsuzsa (†1816)
- Gedeon (1797?)
- Pál (1768–1827). Felesége: báró tótprónai és blatnicai Prónay Ágnes (1773–1844)
- Anna (1794-1841) Férje: nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy László (1788-1826)
- László (1804–1868). Felesége: Ida von Wartensleben grófnő (1807–1864)
- Gedeon (1829–1901). Felesége: bárcai Bárczay Anna (1833–1898)
- Gábor (?)
- Gedeon (1806–1873), Nógrád vármegye főispánja. Felesége: széki gróf Teleki Borbála (1811–1841)
- Pál (1830–1879). Első felesége: Klara von Wartensleben grófnő (1831–1853); Második felesége: Nagy Zsuzsanna (1830–1882)
- Gedeon (1841–1883). Felesége: Philippine von Pergen grófnő (1841–1905)
- Gedeon (1872–1937), Pest vármegye és Kecskemét szabad királyi város főispánja, belügyminiszter. Felesége: szirmabessenyői Szirmay Alice (1869–1943)
- Gedeon (1797?)
- Eszter (1716–1764). Férje: széki gróf Teleki László (1710–1778)
- Sándor
A kastély
A család kastélya Pécelen található. A kastélyt Ráday Pál (1677-1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája és fia Ráday Gedeon (1713-1792) építette, barokk stílusban 1677 - 1770 között.
- genealogy.euweb.cz
- A Pallas nagy lexikona
- A Ráday-család a magyar kultúrában. 300 éve született Ráday Gedeon. A 2013. október 10-én megrendezett jubileumi konferencia előadásai; szerk. Berecz Ágnes; Ráday Gyűjtemény, Bp., 2014 (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai)
Kapcsolódó szócikkek
