1951-ben Kirsch csatlakozott a Nemzeti Szabványügyi Iroda SEAC (Standards Eastern Automatic Computer) munkacsoportjához. A SEAC volt az Egyesült Államok első tároltprogramú számítógépe, amelyet 1950-ben helyeztek üzembe.
1957-ben Kirsch csoportja kifejlesztett egy digitális képolvasót, és elvégezte az első digitális beolvasást. Az első beolvasott fénykép Kirsch háromhónapos fia képe, amely mindössze 30 976 képpontból állt, 176 × 176-os felbontású, 5 cm × 5 cm nagyságú volt. Fekete-fehér kép volt, szürke árnyalat nélkül. A különféle szkennelési küszöbértékek alapján készített több szkennelés kombinálásával szürkeárnyalatos képet is lehetett kapni.
Később Kirsch a Sturvil Corporation kutatási igazgatója lett, és tanácsadó szerkesztője az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) intézetnek. A Languages of Design folyóirat szerkesztője is volt.
A Life magazin 2003-ban a Kirsch kisfiáról beolvasott képét besorolta a "100 fénykép, amely megváltoztatta a világot" közé. Az eredeti kép a Portland Művészeti Múzeumban található. Bár Kirsch nem dolgozott a NASA-nál, találmánya az űrkutatás szempontjából döntő fontosságú technológiához vezetett, amely lehetővé tette például az Apollo leszállását is a Holdra. Számos orvosi fejlesztés (mint például Sir Godfrey Hounsfield CAT-vizsgálata), szintén Kirsch kutatásainak köszönhető.
Devin Coldewey: Digital imaging pioneer Russell Kirsch dies at 91, techcrunch.com, 2020. augusztus 13.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Russell Kirsch című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
