Romwalter Alfréd (Sopron, 1890. április 22. – Sopron, 1954. szeptember 7.) vegyész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1941–1949), a kémiai tudományok kandidátusa (1952), Kossuth-díjas (1953).
Életpályája
1912-ben a budapesti tudományegyetemen vegytanból, fizikából és ásványtanból doktori oklevelet szerzett, 1913-ban pedig középiskolai tanári oklevelet kapott. eleinte Budapesten, később, 1913 és 1920 között a fiumei Kiviteli Akadémián tanított. 1920-tól a soproni felső kereskedelmi iskola tanára volt. 1928-ban a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola Elemző-vegytani Tanszékére került, főiskolai rendkívüli tanárként. E tanszéknek és később az Általános Kémiai Tanszéknek is vezetőjévé nevezték ki. Haláláig az Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Karának Kémiai Tanszékét vezette.
Kutatási területe
Az ásványi szenek kémiájával és technológiájával, főleg a szénnemesítéssel, szénlepárlással és a szenesülés folyamatával foglalkozott. *Ásványszénkémia című műve kéziratban maradt.
Vendel Miklós: Romwalter Alfréd emlékezete. In: Bányászati lapok, 87. évf. 11. sz. (1954). p. 606-608.
Vendel Miklós: Romwalter Alfréd (1890-1954). In: Soproni Szemle 9. évf. 1-2. sz. (1955). p. 148-150.
Macher Frigyes: Soproni vonatkozások dr. Romwalter Alfréd munkásságában. In: Soproni Szemle 15. évf. 1. sz. (1961). p. 81-83.
Megemlékezések dr. Romwalter Alfréd professzorról. In: A Nehézipari Egyetem Közleményei II. sorozat: Kohászat 26. kötet; 2. füzet. Miskolc: Nehézipari Műszaki Egyetem, 1981. 120 p.
