A rocaille szó franciául kagylót jelent; magyarul kagylódísznek mondjuk. Szűkebb értelemben épületek, tárgyak díszítésére használt, kagylóra emlékeztető dekoráció. Tágabb értelemben így hívják a különféle, XV. Lajos idejében divatossá vált, kagylós, cikornyás, ötletszerű, jellemzően aszimmetrikus, homorú felületű díszítményeket.

Egyesek ebből származtatják az ezt a motívumot tömegesen alkalmazó rokokó művészeti stílus nevét.

A kertépítészetben a stilizált kőporból és kagylókból összehordott, nyugtalan vonalú kerti- és kútdíszeket, imitált sziklákat, barlangokat és óriási kagylókat nevezik így. Ezeket a késői barokk és rokokó művészete főleg Olasz- és Franciaországban használta nagy előszeretettel.

A porcelánfestészetben a hat rész míniumból és két rész kvarcból álló ömlesztő anyagot nevezik Rocaille-ömlesztéknek.

• Révai nagy lexikona
• A Pallas nagy lexikona
• Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). FÅ‘szerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 411. o. ISBN 963-9257-02-8   (kagylódísz címszó)

A Wikimédia Commons tartalmaz Rocaille témájú médiaállományokat.

• Művészeti adatbázis
• A Pallas nagy lexikona ^{[Tiltott forrás?]}
• Rocaille bútorok képei