Tennyson mellett a viktoriánus kor legjelentősebb költője. Elsősorban az emberi lélekben lejátszódó belső dráma érdekelte. Legjobb színdarabjai, így az Amerre Pippa járt (1841)[10] inkább drámai költeménynek tekinthetők. Lírai költeményei (Csengettyűk és gránátalmák – sorozat, 1841-46) is erős drámaiságot sugároznak. Műveinek alakjai a félöntudat állapotában ontják monológjaikat („Browning-féle drámai monológ”), a lelkükben lezajló dráma mozzanatait epikus, színpadszerűtlen belső monologikus formában. A nehezen érthető darabok közé tartozik Sordello (1840)[11] című költeménye. Kísérletező alkat, közelítette egymáshoz a három műnem világát, kifejezési lehetőségeit.
Hatása: Stephen King amerikai író Robert Browning: Roland vitéz a Setét Toronyhoz ért című műve hatására írta meg a Setét Torony sorozatot. Mind a 8 kötet elején szerepel Browning verse.