Raskolnikov kezdetben az európai népzenékért rajongott, elsősorban népdalokat adott elő.[4] Később Jimi Hendrix, a Rolling Stones, Bob Dylan, majd az őket megelőző bluesgeneráció, Blind Lemon Jefferson , Muddy Waters, Blind Willie McTell, Skip James, Robert Johnson, továbbá John Lee Hooker és Van Morrison volt rá hatással.[1] Az évek során Raskolnikov stílusa változott, mára repertoárját egyértelműen a blues jellemzi. Erőteljes költői, illetve zenei kifejezéssel bíró dalai régi szerelmekről, utazásokról, a mindennapok gondjairól és szépségeiről szólnak, olyan emberi érzelmek kapnak bennük helyet, mint a szeretet, a szenvedély, a vágy, veszteség, a fájdalom, a szépre való törekvés, az életéhség, vagy a halálfélelem. A saját, többnyire kiábrándító tapasztalatokból táplálkozó, szomorúságba, önsajnálatba hajló dalok szövegét egyes szám első személyben írja.[3] Az 1970-es évek végén egy aktuális, intenzív olvasási élménye hatására választotta művésznévnek DosztojevszkijBűn és bűnhődés regénye főhősének nevét, mivel erős rokonságot érzett vele.[1] Akkortájt alakította ki ikonikussá vált színpadi megjelenését is: a fekete, csíkos zakót piros rózsa kitűzővel, trikóval és kalappal.
Egy hosszabb nürnbergi tartózkodást követően, 1981-ben visszatért Ausztriába és Grazban telepedett le. Eleinte ott is utcazenélésből élt, majd rendszeres vendége lett különféle puboknak, kluboknak és bluesfesztiváloknak. 1987-ben alapította meg Sigi Ritter és Peter Moschner zenésztársaival a 20th Century Blues Band zenekart, amellyel 13 éven keresztül – stílszerűen a 20. század végéig – lépett fel nagy sikerrel Ausztriában és Európa-szerte.[3]
A Ripoff Raskolnikov Band koncerten (2015)
1987 novemberében, baráti meghívásra látogatott el először zenekarával Magyarországra, ahol a kezdetekben fellépéseit kétségtelenül egyfajta egzotikum iránti vonzalom vezérelte, de Ripoff hamar ráérzett, hogy – mint nyilatkozta – „lélekben leginkább magyar”; itt valóban értik, és többre értékelik őt, mint hazájában.[3] Az 1990-es évek elején szoros baráti és munkakapcsolatot alakított ki a Palermo Boogie Gang tagjaival, rendszeresen lépett fel velük koncerteken. 1993-ban ismerkedett meg Pribojszki Mátyással, akivel rendszeresen voltak egymás vendégei koncertjeiken. 2008 tavaszán egy hollandiai és belgiumi turnéjuk során határozták el egy közös album készítését; a Room for Two című akusztikus lemez a következő év elején meg is jelent. További lemezeit ugyancsak Magyarországon rögzítette. Noha osztrák állampolgár s állandó lakhelye Grazban van, idejének nagy részét Magyarországon tölti: Hegyhátszentpéteren vásárolt házában szeret feltöltődni, fellépéseinek többségét itt adja, s míg Ausztriában nincs, hazánkban van menedzsere.[5][2]
Időközben létrehozta a Ripoff Raskolnikov Bandet, de a más zenekarokban is játszó magyar zenésztársaival keveset tudott koncertezni. A helyzeten az első Magyarországon kiadott, Everything is Temporary albumának elkészítése változtatott: a felvételhez összeállt zenészek egy része úgy döntött, folytatják a közös munkát.[3] Jelenlegi zenekarának tagjai: Nagy Szabolcs (zongora), Varga „Laca” László (basszusgitár) és Gyenge Lajos (dob).[6]
2006-ban a salzburgi Theater Ecce színházi csoport felkérésre zenét írt DosztojevszkijBűn és bűnhődés című regényének színpadi adaptációjához. A dalokat, amelyek az év folyamán CD-n is megjelentek, élőben adta elő az előadásokon.[3] 2008-ban ugyanott Gorkij Éjjeli menedékhelyéhez írt dalokat.
↑Több alkalommal is a világ legjobb folk albumaként nevezte meg a Muzsikás együttesNem arról hajnallik, amerről hajnallott lemezét, amelyről időről-időre előadja az Azt gondoltam eső esik című dalt.
↑Podlovics Péter, aki többek között a Quimby menedzsere is volt.
↑Ripoff Raskolnikov a Stájerországi Tartományi Kormányhivatal rock archívumában:Ripoff Raskolnikov: Interview. steiermark.at. (németül) Graz: Amt der Steiermärkischen Landesregierung (2016) (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.) arch
.jpg)
.jpg)
