A Thuróczi-krónika alapján dolgozott. A magyar előtörténetet az egyetemes történelembe ágyazva tárgyalta, sok ókori forrásból merítve. Fölhasználta hazánkban addig ismeretlen 10. századi írók munkáit is, közülük Liudprandot meg is nevezte. Saját korát szemtanúk beszámolói és saját élményei alapján írta meg. A mű külföldön is nagy érdeklődést keltett, elismerésül Bonfini II. Ulászlótól magyar nemességet kapott. A Jagelló-Habsburg örökösödési szerződés után a Decades Habsburg-ellenessége miatt süllyesztőbe került. A magyar múltról és az államalapításról szóló ismeretek a 19. századig főképp Bonfini művéből származtak, itthon és külföldön egyaránt.
A mennybeli Istvánnak a hunok legősibb nemzetségéből született Taksony volt a nagyapja, apja Géza, nagybátyja Mihály, unokatestvére pedig Kopasz László és Vazul. Azt mondják, hogy Géza igencsak megutálta a szkíta vadságot, kezdett kilábalni a hunok pogány embertelenségéből, és azután sokkal engedékenyebbnek mutatkozott a külföldiek, mint a saját emberei iránt, tudniillik, hogy ne kelljen a magyarok fertőzött és szennyes lelkületét erőszakkal és fegyverrel kielégítenie, minden környező néppel övéi számára addig ismeretlen békét kötött. Ünnepélyes nyilatkozatban minden kereszténynek szabad belépést és sérthetetlen vendégjogot biztosított, a papoknak és a szent törvény tanítóinak tekintélyes fizetséget ígért, hogy a Pannóniákba édesgesse őket.
Először a Decadesben található meg a pannóniaiavarok históriája. Ennek beemelése a több évszázad alatt rögzült magyar krónikás hagyomány legfontosabb jellemvonásának, az előidők két részre tagolásának mondhatott volna ellent, ám az avarok ittlétét megörökítő előadás nem nőtte ki magát közbülső, harmadik fejezetté. Tagadta a szarmaták és a magyarok Petrus RansanusEpithoma rerum Hungaricarumában megfogalmazott azonosítását. Ragaszkodott Thuróczi nyomán a honfoglalás744-es évszámához, így nála Árpád fejedelem korábbi történelmi személy, mint Nagy Károlyfrank uralkodó.
Jegyzetek
↑Zoltán András: A krakkói nyomdászat és a magyar művelõdés, Kisebbségkutatás-Szemle a hazai és külföldi irodalomból, 12. évf. 2003. 1. szám
Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Fordította Kulcsár Péter. Balassi Kiadó, Bp., 1995 Online verzió
Humanista történetírók. Szépirodalmi könyvkiadó. Magyar Remekírók Sorozat. Vál.: Kulcsár Péter. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest, 1977, 122-289. oldal. ISBN 963-15-0913-3
