A Reformátuskovácsházi Általános Iskola Reformátuskovácsháza község, majd Mezőkovácsháza város általános iskolája volt, mely azonban mára már bezárt, így Mezőkovácsháza egyetlen általános iskolája a Mezőkovácsházi Csanád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola.

Az iskola fennállása alatt állt állami és egyházi fenntartás alatt is. Az iskola utolsó működési helyén 1934-ben alakult meg, 4 tanulócsoporttal: egy-egy tanító, illetve tanár vezette az 1.-2, a 3., a 4. és az 5.-6. osztályt. 1938-ban indult a 7.-8. népiskolai osztály. A falusi iskolát Molnár Evelin és Molnár Vilma tartották fenn. Evelin fizika-kémia szakos középiskolai tanár volt. Vilma a 60 holdas birtokot vezette, azt a birtokot, amelynek a jövedelméből a mélyen vallásos református Molnár-testvérek az iskolát fenntartották. Az iskolához tartozó leányotthonban 13-15 teljesen árva, református vallású gyermek lakott. Nevelőjük pedig nem más, mint egy református diakonissza, vagyis egyházi szolgálatot ellátó nő volt. Az iskolába a bentlakó leányokon kívül a környező tanyák iskolaköteles diákjai is ide jártak. A népiskola 1948-ban államosítás következtében szűnt meg, minden felszerelését a Reformátuskovácsházi Általános Iskola örökölte, ami már nem mint népiskola, hanem mint általános iskola működött. A leányotthon felszerelését pedig különböző állami diák - és leányotthonok hordták szét. A két testvérről a tanyát a "Kisasszonyok tanyája"ként emlegetik még napjainkban is. A Molnár-testvéreket külön engedéllyel saját kertjükben temették el a Pihenő tanyán, azaz a Kisasszonyok tanyáján, aminek sajnos ma már nincs nyoma. Valamikor az északi tanyavilágban, a fő utcáról a Nagybánhegyes felé vezető úton, mégpedig a Fenyves tanyák előtt állt, azonban a téeszesítés után lebontották. Ma már a két sír sem lelhető fel, viszont a tanítónők neve még ma is fennmaradt a városban.

Az iskola bezárásának legfőbb oka az volt, hogy tanulói létszáma 1975 óta folyamatosan csökkent, mivel a fiatalabb korosztály elköltözött Reformátuskovácsházáról.

1975-ben megszűnt a délutáni tanítás. 1996 szeptemberéig önállóan Mezőkovácsházi 2. sz. Általános Iskolaként működött, ekkor azonban összevonták az 1. sz. Általános Iskolával, azaz a Csanád Vezér Általános Iskolával. 1997-re vizesblokk készült el a felső tagozat épületében. Ettől kezdve az iskola megnevezése Mezőkovácsházi Általános Művelődési Központ Általános iskolája lett, a reformátuskovácsházi iskola pedig annak a tagintézménye lett. A tagintézmény működési helye változatlan maradt.

Az iskola igazgatói:

• Lengyel János (1894-1922)

• Matskásy László (1923-1925)

• Folbert Béla (1925-1944)

• Baja Sámuel (1945-1946)

• Illyés István (1947-1948)

• Nagyselmeczy István (1948-1980)

• Máhler József (1981-1985)

• Bálványos Pálné (1985-1996)

• Hedvig Mária (1996-?)

• Az 1920-as években gyermekszínház jött létre a faluban. A gyermekszínjátszókat Szabó Dániel református lelkész és Matskásy László készítették fel az előadásokra.

• 1928-ban levente énekkar jött létre, melyet szintén Matskásy László vezetett. Matskásy egyben a reformátuskovácsházi önkéntes tűzolták parancsnoka is volt, Kaskötő Károly parancsnokhelyettes segédletével.

• Híres volt májusban a reformátuskovácsházi búcsú^[1] napján tartott bál, amelyet úgy neveznek mint "Babó majori" bál. Egyéb kisebb bálok, amelyeket a tűzoltók és a leventék rendeztek, egy évben 4 alkalommal voltak megtartva.

Reformátuskovácsházi Iskola. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)

• Reformátuskovácsháza