Előkelő, nemes családból származott. Orvosi pályára lépett, de hajlamai csakhamar az irodalom és a politika felé vonták. Előbb Alicante és Valencia kormányzója, majd több ízben képviselő volt, és e minőségében mint kiváló szónok tűnt ki. Az 1868-as forradalom után visszavonult, de később ismét hivatalt vállalt a belügyminisztériumban. XII. Alfonz restaurációja után államtanácsosnak nevezték ki. Tagja volt a Spanyol Királyi Akadémiának. Költői és filozófiai munkái egyaránt kedveltek, előbbiek több kiadásban jelentek meg Obras poeticas címmel (Madrid 1859).
Művei
Költői munkái
Ayes del alma (A lélek kormányzói, Madrid 1842)
Fabulas morales y politicas, (uo. 1842, 1866)
Doloras, Colon (uo. 1859)
El Drama universal (uo. 1873)
Los Pequenos poemas (Kisebb költemények, 1879)
Los Buenos y los Sabios (A jók és az okosak, 1881)
El Amor y el rio Piedra (A szerelem és a Piedra [kő] folyó, 1882)
Los Amores de Juana (1882)
El Tren express (1885)
Dies ire
El Honor
Guerra a la guerra
Bölcseleti munkái
Filosofia de las leyes (A törvények bölcselete, Madrid 1846)
El Personalismo apuntes para una filosofia (A perszonálizmus filozofiailag megmagyarázva, uo. 1850)
Polemicas con la democracia (1862)
La Absoluto (1865)
El idealismo (1883)
Magyarul
Doloras; ford. Barna János; Gutenberg Ny., Szatmár, 1923
