Régi zsidó temető (Alter jüdischer Friedhof)
A Régi zsidó temető főbejárata
Közigazgatás
Ország	Németország
Település	Frankfurt am Main
Típus	izraelita temető
Létrejötte	1828
Vallás	zsidó
Földrajzi adatok
Területe	73 000 m²
Elhelyezkedése
Régi zsidó temető Pozíció Frankfurt am Main térképén
é. sz. 50° 07′ 58″, k. h. 8° 41′ 30″50.1329, 8.691750.132900°N 8.691700°EKoordináták: é. sz. 50° 07′ 58″, k. h. 8° 41′ 30″50.1329, 8.691750.132900°N 8.691700°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Régi zsidó temető témájú médiaállományokat.

A Rat-Beil-Straße-n található Régi zsidó temető a legnagyobb a tizenkét zsidó temetkezési hely közül Frankfurt am Mainban. Akárcsak a frankfurti Központi temetőt, ezt is az akkori városhatárokon kívül alakították ki. 1828-ban nyitották meg, miután az egykori Frankfurter Judengasse (gettó) közelében lévő – a középkor óta használt – temetkezési helyet bezárták. Az utolsó temetés 1928. szeptember 18-án történt.

1928-ig csaknem 40 000 halott nyerte el végső nyughelyét a temetőben. Számos gazdagon díszített síremlék és híres személyiség sírja megtalálható itt, amelyek fontos kulturális értékét képviselnek. Miután 1929-ben bezárták a temetőt, megnyitották az Eckenheimer Landstraße-n az Új zsidó temetőt.

A temető a Rat-Beil-Straße-n található Frankfurt Nordend városrészében. A nyugati oldalán a Központi temető kriptafalával határos. Az eredeti területe kilenc morgen (kb. 18.000 négyzetméter) volt. Az 1850-es és 1890-es években többször kibővítették, míg végül elnyerte mai méretét, a 73.831 négyzetmétert, és fallal kerítették körbe. A temetőt ma nyugatról, északról és északkeletről is a Központi temető határolja. Keleten a Friedberger Landstraßéval határos.

A temető eredeti bejáratát Friedrich Rumpf építész tervezte klasszicista stílusban, dór oszlopokkal. A bejárat feletti Architrávban a következő héber felirat olvasható:

A főkapu közvetlenül a Központi temető kriptacsarnokával határos. A temetőbe ma már nem a főkapun keresztül lehet bejutni, hanem egy tőle körülbelül 50 méterre található vaskapun.

1821-ben a város megbízta Johann Adam Beil szenátort egy új, a város határain kívül kialakítandó temető megtervezésével. Mind a Peterskirchhof, mind az egykori Judengasse régi zsidó temetője túl kicsi lett, ami a túlzsúfoltság miatt fenntarthatatlan higiénés körülményekhez vezetett. Az új temetőben, amely ma határos az Eckenheimer Landstraßével, keresztény és zsidó részleg is kialakításra került. A temető kivitelezését Friedrich Rumpf építész és Sebastian Rinz városi kertész valósította meg. Az új temető végül 1828-ban nyílt meg.

Az eredeti területet időről időre kibővítették. A zsidó temető első bővítésére az 1850-es években, egy későbbire az 1890-es években került sor. 1876-ban a Samson Raphael Hirsch vezette ortodox Izraelita Vallási Társaság különvált a frankfurti reformzsidó közösségtől, és a temetőtől keletre saját temetkezési helyet alakítottak ki, azonban az idők folyamán a két temető területe összeolvadt.

Mivel a temetőt végül minden oldalról körülvette a Központi temető, már nem lehetett tovább bővíteni. 1929-ben, a temető csaknem százéves fennállását követően, felavatták az Új zsidó temetőt az Eckenheimer Landstraße-n, a Központi temetőtől északra.

A Régi zsidó temetőben található sírok kialakítása részben eltér a többi zsidó temetőre jellemző hagyományos kinézettől. A temetkezések kezdetén a sírok nagy részét egyszerű stílusban tervezték. A 19. század folyamán azonban a szomszédos keresztény temető sírjaihoz hasonlóan, egyre pazarabb és pompásabb formát öltöttek.

Csupán az ortodox Izraelita Vallási Társaság maradt meg továbbra is a hagyományos stílusnál. Az önálló ortodox temető területe, amelyet 1876-ban alakítottak ki, az évek során összeolvadt a temető többi részével, de a sírkövek kinézete miatt a ma napig egyértelműen kivehető.

Ma a temető területén mintegy 40 000 elhunyt síremléke található. 1928-ig rendszeresen temetkeztek ide, amíg a Eckenheimer Landstraßén lévő Új zsidó temetőt létre nem hozták. Ma is tartanak néha temetést a régi részen, de ezek kizárólag a már korábban idetemetett emberek közeli hozzátartozói vagy rokonai lehetnek.

• Wilhelm Bonn (1843–1910), bankár és mecénás
• Breuer Salamon (1850–1926) rabbi
• Henry Budge (1840–1928) kereskedő és mecénás
• Emma Budge (1852–1937) műgyűjtő és mecénás, Henry Budge felesége
• Leopold Cassella (1766–1847) vállalkozó
• Paul Ehrlich (1854–1915) orvos, fiziológiai Nobel-díjas
• Salomon Fuld (1825–1911) ügyvéd és helyi politikus
• Charles Hallgarten (1838–1908) bankár
• Samson Raphael Hirsch (1808–1888) rabbi
• Horovitz Márkus (1844–1910) rabbi
• Joseph Johlson (1777–1851) reformpedagógus, teológus
• Isaac Löw Königswarter (1818–1877) bankár
• Isidor Kracauer (1852–1923) történész
• Nehemia Anton Nobel (1871–1922) rabbi
• Moritz Daniel Oppenheim (1800–1882) festő
• Bertha Pappenheim (1859–1936) nőjogi aktivista
• Saul Pinchas Rabbinowicz (1845–1910) író
• Amschel Mayer von Rothschild (1773–1855) bankár és mecénás
• Gutle Rothschild (1753–1849) Mayer Amschel Rothschild bankár felesége
• Hannah Luise von Rothschild (1850–1892) mecénás
• Louise von Rothschild (1820–1894) mecénás
• Mathilde von Rothschild (1832–1924) mecénás
• Mayer Carl von Rothschild (1820–1886), bankár és politikus
• Wilhelm Carl von Rothschild (1828–1901) bankár és mecénás
• Heinrich Schwarzschild (1803–1878) orvos és költő
• Max Schüler (1849–1934) a düsseldorfi iskola német portréfestője
• Max Seckbach (1866–1922) építész
• Leopold Sonnemann (1831–1909) a Frankfurter Zeitung alapítója és kiadója
• Georg Speyer (1835–1902) bankár
• Theodor Stern (1837–1900) bankár, helyi politikus
• Israel von Stolin (1868–1921) rabbi

• Die jüdischen Friedhöfe in Frankfurt. Mit Fotos von Klaus Meier-Ude und Texten von Valentin Senger. Waldemar Kramer, Frankfurt am Main, 1983.
• Victor von Brauchitsch, Helga von Brauchitsch: Zum Gedenken – Grabmale in Frankfurt am Main. Kramer, Frankfurt am Main, 1988.
• Peter Braunholz, Britta Boerdner, Christian Setzepfandt: . Bildband. Societäts-Verlag, Frankfurt am Main, 2009.
• Friedhofsverwaltung der Stadt Frankfurt am Main – Grünflächenamt – Abteilung Friedhofsangelegenheiten: Der Friedhofswegweiser - Informationen, Hinweise, Standorte, Historie, Anschriften, Inserate. Hrsg.: Mammut-Verlag (= Diesseits und Jenseits). 1. kiadás. Mammut-Verlag, Leipzig, März 2012.
• Isidor Kracauer: Geschichte der Juden in Frankfurt a. M. (1150-1824). 2 Bände, J. Kauffmann, Frankfurt am Main, 1925/27.
• Eugen Mayer: Die Frankfurter Juden. Blicke in die Vergangenheit. Verlag Waldemar Kramer, Frankfurt am Main, 1966.
• Valentin Senger (Autor), Klaus Meier-Ude (Fotograf): Die jüdischen Friedhöfe in Frankfurt. Verlag Waldemar Kramer, Frankfurt am Main 1985., S. 10–20. (3. átdolgozott kiadás: Die jüdischen Friedhöfe in Frankfurt am Main címmel. Fachhochschulverlag, Frankfurt am Main, 2004.

• Landesamt für Denkmalpflege Hessen (Hrsg.): Israelitischer Friedhof mit Portalbau In: DenkXweb
• A Régi zsidó temető a Frankfurti Zsidó Közösség oldalán (németül)
• Információk a Jewish Online oldalon (németül)
• A temető az Alemannia Judaica oldalon (németül)
• A temető a Jüdisches Frankfurt oldalon (németül)

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Alter jüdischer Friedhof Rat-Beil-Straße című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.