Komlón a Kossuth Aknai cigánytelepen született. Gyermekkorában sokat vigyázott testvéreire. Már óvodás és elemi iskolás korában rajzolt és festett, majd 9 éves korától rajztanárnője hatására kezdett rajzolni, festeni. Állatokat, főleg madarakat, szárnyas embereket, lakókörnyezetét és a nagyapjától ismert mesék világát festette. 7. osztályos korában egy filmrendezővel együtt elkészítették A hét ikerszavas kígyó című animációs filmet a pécsi Pannónia Stúdióban. A film még a Cannes-i filmfesztiválon is szerepelt, de a gyermek még csak jelképesnek mondható elismerést sem kapott, nem nyújtott számára e film elkészítése további motivációt az alkotáshoz. Abbahagyta a rajzolást hosszú időre, csak magának festett néha.
Férjhez ment, férjével Pogányba költöztek, kenyerüket nehéz fizikai munkával keresték, s majd itt születő gyermekei mellett ébredt fel benne újra az alkotási vágy. Nagyméretű képeket kezd el festeni, nagy nehezen beköltözik a család Pécsre, s itt ismerkedik meg Kerékgyártó István művészettörténésszel és Daróczi Ágnes művelődéskutatóval, ők segítik művészi hajlamainak kibontakoztatását, közben az érettségi vizsgát is leteszi, majd Szekszárdon az Illyés Gyula Főiskolán felsőfokú csecsemő és gyermekszak gondozói szakképesítést szerez.[1][2]
Gondoskodott arról, hogy havonta állandó jövedelme legyen, hiszen a festészetből nem lehet megélni. Egy ideig szakmájában dolgozik a bölcsődében.
Az 1980-as évek vége felé igen termékeny alkotói korszaka kezdődik, számos kiállítás résztvevője. A Cigány Ház alkotótábori munkájába is bekapcsolódik, az alkotótábori kiállításokon folyamatosan szerepelnek képei. 1990-1999 közt nyaranként a közép-európai művésztelepen dolgozik.
Az 1990-es évek végén pedagógiai asszisztensi állásba kerül Pécsen, rajz szakkört is vezet egy összevont, külvárosi intézményben, a Csokonai Vitéz Mihály Általános- és Szakiskolában.
Öt gyermek édesanyja. Ihletet egyre inkább saját és sorstársai életéből merít, az istenhit, az anyaság, a cigányság életmódja, hagyományai foglalkoztatják. A cigányság hagyományos mesterségei is megelevenednek képein, lásd Teknővájó, Üstkészítő, Kártyavető című alkotásait. A szárnyas emberek motívum gyermekkorától végig kíséri festészetét, a gonosz varázslat hiedelmével ez éppen úgy összefüggésbe kerül, mint a szerelmi mámorral vagy az istenhittel, tehát mindennel, ami leginkább csak a képzeletünkben létezik.
Könyvillusztrációval is foglalkozik, a Szent István Társulat által kiadott Cigány Biblia (1987), az 1994-ben megjelent Az aranyhajú lány című mesekönyv és a Magyar Bibliatársulat kiadásában megjelent négy evangélium rajzai az ő munkáját dicsérik.[2][3]
2015-ben a Pécsi megyei jogú város Önkormányzatának közgyűlése Csonka Ferenc-díj kitüntetésben részesítették, 40 éves munkássága által.
2020-ban a Punya című könyvet illusztrálta. A festményeket az esztergomi Keresztény Múzeum vásárolta meg.
2020-ban a magyar cigányság identitásának, valamint keresztény hitének megőrzését szolgáló művészi munkája elismeréseként Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Azért küzdök évtizedek óta, hogy megmentsem a népem számára a hagyományos roma kultúrát, hogy megismerjék a gyökereiket, és ezáltal visszanyerjék az önbecsülésüket. Mert az önbecsülés a titka mindennek! Nehéz azt megőrizni, különösen ha az ember cigány. Bizony akadtak pillanatok az életemben, amikor kis híján én is elvesztettem…
2020 Magyar Ezüst Érdemkereszt, a magyar cigányság identitásának, valamint keresztény hitének megőrzését szolgáló művészi munkája elismeréseként, Magyarország Köztársasági Elnöke
Cigány festészet : Gypsy painting : Magyarország 1969-2009 : a Cigány Ház Közgyűjteményéből : Hungary, 1969-2009 / [főszerk. ... Zsigó Jenő] ; [szerk. ... Fris E. Kata]. Budapest : Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher, 2009. 545 p. ill. Ráczné Kalányos Gyöngyi életrajzát és képeit lásd 440-453. p. ISBN 9789638540874
