Pöschl Imre

Pöschl Imre
Életrajzi adatok
Született1871. november 25.
Selmecbánya
Elhunyt1963. március 4. (91 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mintgépészmérnök
Állampolgárságmagyar
SzüleiPöschl Ede
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Királyi József Műegyetem (1893)
Pályafutása
Kutatási területvillamos motorok
fázisváltó
Tudományos fokozata műszaki tudományok doktora (1952)
Szakintézeti tagságMagyar Elektrotechnikai Egyesület szakosztályi elnök (1925-)
díszelnök (1961)
Munkahelyek
Műegyetemnyilvános rendes tanár
Gyakorlati Elektrotechnika Tanszék professzora[1]
Ganzpróbaterem vezető (1899-)
gépszerkesztési vezető
Más munkahelyekBudapest Székesfőváros Elektromos Művei főmérnök[2]
Jelentős munkáilásd lent
Jelentős tervfeladataivillamos motorok továbbfejlesztése
szinkrongenerátorok gerjesztő dinamóinak fejlesztése
Szakmai kitüntetések
jubileumi Zipernowsky-díj (1926)
Hatással voltak ráZipernowsky Károly
Kandó Kálmán

Selmeci Pöschl Imre (Selmecbánya, 1871. november 25. – Budapest, 1963. március 4.) gépészmérnök, műegyetemi professzor, a műszaki tudományok doktora. Pattantyús-Ábrahám Géza és Pattantyús-Ábrahám Imre nagybátyja. Nagyapja Adam Burg osztrák matematikus, egyetemi tanár.

Élete

Édesapja Pöschl Ede (1820–1898) bányamérnök volt. Fia, Imre a Királyi József Műegyetemen 1893-ban szerezte meg oklevelét. 1893–95 között Zipernowsky Károly első tanársegédje.[3] 1896 elején, külföldi tanulmányútja befejeztével a Ganz-gyár villamossági osztályához került. Itt 1899-től a próbaterem vezetője, majd gépszerkesztési vezető. 1917-től Kandó Kálmán munkatársaként részt vett a kísérleti fázisváltós mozdony, majd ennek alapján az új, 50 periódusú vontatási rendszer kifejlesztésében.

1917-ben a budapesti Műegyetem meghívott előadója lett, 1920-ban pedig ugyanott magántanári kinevezést nyert. 1925-től nyilvános rendes tanár, az 1924-ben létrehozott Gyakorlati Elektrotechnika Tanszék vezetője lett.[4]

Sírja a Farkasréti temető 1/2 parcella 1-63 helyén található.

Jelentősebb művei

  • Egy- és többfázisú indukciós motorokról (Polytechnikai Szemle, 1907)
  • Szellőzés befolyása az elektromos gépek méretezésére (Elektrotechnika, 1909)
  • Zárt motorok ipari alkalmazása (Elektrotechnika, 1911)
  • Elektromos gépek üzembiztonságáról (Elektrotechnika, 1913)
  • Elektromos gépek üzemi viszonyairól (Elektrotechnika, 1918)
  • Indukciós motorok fordulatszám változtatásáról (Elektrotechnika, 1926)
  • Elektrotechnika (Kellner Józseffel, I – III., Budapest, 1922 – 26)
  • A Kandó-féle fázisváltós vontatású rendszerről (Technika, 1930)

Jegyzetek

  1. ↑ Lexikon. [2014. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
  2. ↑ Elektotechnika 1943. január. 1.
  3. ↑ MEK.OSZK
  4. ↑ 125 éves a BME Villamos Energetika Tanszék (Berta István tanszékvezető egy. tanár előadása) (pdf). eszk.org (Energetikai Szakkollégium), 2018. június 11. (Hozzáférés: 2020. március 20.)

Források