Édesapja Pöschl Ede (1820–1898) bányamérnök volt. Fia, Imre a Királyi József Műegyetemen 1893-ban szerezte meg oklevelét. 1893–95 között Zipernowsky Károly első tanársegédje.[3] 1896 elején, külföldi tanulmányútja befejeztével a Ganz-gyár villamossági osztályához került. Itt 1899-től a próbaterem vezetője, majd gépszerkesztési vezető. 1917-től Kandó Kálmán munkatársaként részt vett a kísérleti fázisváltós mozdony, majd ennek alapján az új, 50 periódusú vontatási rendszer kifejlesztésében.
1917-ben a budapesti Műegyetem meghívott előadója lett, 1920-ban pedig ugyanott magántanári kinevezést nyert. 1925-től nyilvános rendes tanár, az 1924-ben létrehozott Gyakorlati Elektrotechnika Tanszék vezetője lett.[4]