Pázmándy István
Született	1898. február 21.[1] Budapest VI. kerülete[1]
Elhunyt	1975. május 29. (77 évesen)[2] Budapest II. kerülete[3]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Horváth Anna (h. 1929–1975)
Szülei	Mezei Borbála Pázmándi Mátyás
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1924, építészet)
Kitüntetései	Ybl Miklós-díj
Halál oka	tüdőgyulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmándy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pázmándy István, családneve Pázmándi formában is^[4] (Budapest VI. kerülete, 1898. február 21. – Budapest II. kerülete, 1975. május 29.) magyar építész.

Elsősorban a két világháború közötti időben tervezett köz- és magánépületeket. Részt vett az 1936-os „Alkalmazhatók-e a dunántúli magyar népies építészet elemei a balatonmenti nyaralók korszerű meg-tervezésénél?” című építészeti esszépályázaton, ahol írását 100 pengőért megvásárolták.^[5]

Az 1940-es évek végén bekapcsolódott az állami tervező- és kivitelező vállalatok munkáiba.^[6]

1954-ben Ybl Miklós-díjjal ismerték el munkásságát.^[7]

A Budapesti Műszaki Egyetemen adjunktusi beosztásban dolgozott.^[8]

Ismertek tőle egyéb rajzos alkotások, például kopjafatervek.^[9]

• 1927–1928: Szent László Katolikus Gimnázium és Technikum, Kisvárda, Flórián tér 3.^[10]
• 1933–1934: Martinkertvárosi katolikus templom, Miskolc, Martin Károly utca 5.^[11]
• 1937: Hősök Kapuja és Hősök Terme, Veszprém, Vár u.^[12][13][14]
• 1938: Rumi Rajki István: Szent Márton megkereszteli édesanyját szobrának építészeti kiképzése, Szombathely, Szent Márton utca 40.^[15]
• 1941: Szent László templom, Pétfürdő, Fazekas Mihály u. 3. (Paál Ferenccel közös munka)^[16]
• 1942–1944: Jézus szíve templom, Dunakeszi, Mindszenty József sétány 3.^[8]
• 1943–1944: Szent László Katolikus Gimnázium és Technikum: második emeletet felhúzása, az épület oldalirányú bővítése és a tornaterem megépítése, Kisvárda, Flórián tér 3.^[10]
• 1940-es évek: a Szent Rókus-kápolna új főoltára, Budapest, Gyulai Pál u. 2.^[17]
• ?: a Rudas gyógyfürdő íves lezárórésze, Budapest, Döbrentei tér 9.^[18]

1937–1938-ban részt vett Wälder Gyula mellett a Budai ciszterci Szent Imre-templom (Budapest, Villányi út 25.) tervezésében,^[19] és a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tervének előkészítésében is.^[20]

• 
  Martinkertvárosi katolikus templom, Miskolc
• 
  Jézus szíve templom, Dunakeszi
• 
  Szent László templom, Pétfürdő
• 
  Hősök kapuja, Veszprém

• Balassa László – Kralovánszky Alán: Veszprém, Panoráma Könyvkiadó, Debrecen, 1983, ISBN 963-243-226-6 (Panoráma magyar városok-sorozat)
• Szakáll Lászlóné ‒ Kerekes Dóra: A dunakeszi Jézus Szíve-templom története. 75 éves a dunakeszi Jézus Szíve-templom. Dunakeszi Város Önkormányzata‒Dunakeszi-Gyártelep Plébánia Egyházközsége, Dunakeszi, 2019, ISBN 978-615-00-5215-1