PROFILPELAJAR.COM

	Pándy Kálmán
	Életrajzi adatok
Született	1868. október 14.; Ókígyós
Elhunyt	1945. január 27. (76 évesen); Budakalász
Ismeretes mint	orvos; neurológus; pszichiáter;
Nemzetiség	magyar
Házastárs	Aino Hjelt-Pándy
Gyermekek	Pándy Pál; Calman de Pándy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pándy Kálmán témájú médiaállományokat.

Pándy Kálmán (Újkígyós, 1868. október 14. – Budakalász, 1945. január 27.^[1]) magyar orvos, ideggyógyász, elmeorvos.

Élete

Pándy István és Winkler Sarolta fia. Orvosi oklevelét 1893-ban nyerte el a Pázmány Péter Tudományegyetemen, Budapesten. Tudományos pályafutását 1892-ben az egyetem Elmegyógyászati Klinikáján kezdte, majd több alkalommal ösztöndíjasként fordult meg neves külföldi intézetekben (köztük Stockholmban), majd Békés vármegye szülöttjeként a gyulai kórház elmeosztályát vezette. 1905-ben a Lipótmezőn kapott osztályvezetői kinevezést. Egyetemi magántanári habilitációja 1908. június 22–23-án kelt. 1911-től a nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosa. Közleményei a század első felében rangos folyóiratokban láttak napvilágot.

A laboratóriumi diagnosztika területén maradandót alkotott. Kevés olyan klinikai kémiai módszerrel rendelkezünk, amely bevezetése után 85 évvel is kiállja a gyakorlat próbáját. Ezek közé tartozik a Pándy-féle karbolsavas liquor-fehérje kémlelési eljárás, amely Pándy-reakcióként vonult be az irodalomba és a laboratóriumok mindennapi életébe.

A Budapesti Királyi Orvosegyesületben 1910-ben számolt be liquorfehérje-kimutatási módszeréről, amelyet ugyanezen évben közölt a Neurologisches Zentralblatt. A közlemény kevés liquorral is elvégezhető, egyszerű, gyors és megbízható, 6,6%-os karbolsavas próbáról tudósított. A módszert a napjainkban megjelenő, legmodernebb klinikai kémiai szakkönyvek nem csak történeti érdekessége miatt idézik, hanem teljes részletességgel közlik, a rutin diagnosztikában alkalmazásra ajánlják.

1898. július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Dömötör Izabella Annával.^[2] Első felesége 1902-ben elhunyt.^[3]

Második felesége a svédországi finn Aino Maria Edvardintytär Hjelt (1881–1936) nevű finn nővér volt,^[4]^[5] fia, Pándy Pál (1905–1986), később Finnországba költözött.

Emlékezete

Gyulán a Békés Vármegyei Központi Kórház helyi tagkórháza az ő nevét viseli, emléket állítva kiemelkedő klinikus ideg- és elmeorvosi tevékenységének. Pándy Kálmán ragyogó példát mutatott, kórházi körülmények között, jó szakmai felkészültséggel és megfigyelőkészséggel, egyszerű eszközökkel is lehet maradandót alkotni, ami ma, a technika bűvöletében különösen kiemelkedő. Sajnálatos – és egyben érthetetlen -, hogy Pándy Kálmán maradandó életműve hazai szakmai körökben eddig nem kapta meg a súlyának kijáró, megérdemelt méltatást.

Pándy Kálmán-emlékérem

A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság 1986-ban emléke megörökítésére Pándy Kálmán-érmet alapított. A statutum szerint az éremmel azon MLDT-tagok több évtizedes munkáját ismeri el a Társaság, akik a klinikai kémia, mikrobiológia vagy hematológia területén példamutató alkotó, szervező tevékenységükkel hozzájárultak a betegellátást szolgáló színvonalas diagnosztika kifejlesztéséhez.

A 42,5 mm átmérőjű vert bronzérem előlapján Pándy Kálmán portréja látható nevével, születési-halálozási évével. A hátlapon körkörösen "Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság", középen az adományozott neve és az adományozás évszáma kerül bevésésre. Az elismerést egyidejűleg oklevél is tanúsítja. Az éremből készült 10 ezüstveret is.

Művei

Le méchanisme cortical des phénomčnes reflexes (Paris, 1893);
Neuritis multiplex és az ataxia. Közlemény a kir. tud. egyetem II. sz. belklinikájáról. Különlenyomat az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 20 l.) Bpest, 1900. Pesti Lloyd-Társulat könyvny.
Az elmebetegápolás jobb és olcsóbb rendszerének megvalósításáról Magyarországon. Különleny. a Magyar Elmeorvosok ... munkálataiból. (8-r. 23 l.) Bpest, 1901. Pallas r.-t. kvny.
Összefoglaló kritika az epilepsiának legújabb gyógyításmódjáról. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 11 l.) Bpest, 1902. (Franklin-Társulat ny.)
A tabes dorsalis keletkezése. Különlenyomat az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r.) Bpest, 1902. Pesti Lloyd-Társulat kvny.
A térdreflexek erejéről s ennek elváltozásáról hemiplegiáknál. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 13 l.) Bpest, 1903. (Franklin-Társulat ny.)
Forensis psychiatriai tanulmányok. III. Perelős családok. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 23 l.) Bpest, 1903. Franklin-Társulat ny.)
Az elmebajosok családi ápolása. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 43 l.) Bpest, 1904. Pesti Lloyd-Társulat kvny.
Gondoskodás az elmebetegekről más államokban és nálunk. 3 táblával. (8-r. VIII, 449 l.) Gyula, 1905. Pfeifer Ferd. bizom. Bpesten.
Lueses Brown–Séquarad-féle bénulás. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 6 l.) 1906. (H. és ny.n.)
Az elmebetegekről való gondoskodás Finnországban. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 15 l.) Bpest, 1907. Pesti Lloyd-Társulat kvny.
Elmekórtani ritkaságok. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 16 l.) Bpest, 1907. (Franklin-Társulat ny.) 1. Sokáig élő paralytikusok. – 2. Katholikus papok paralysise. –3. Vérzések a bőrben epilepsiás rohamok alatt.
A csendőrök elmebajairól. Különleny. a »Honvédorvos«-ból. (8-r. 9 l.) Bpest, 1907. (Franklin-Társulat ny.)
A szeszes italokról és nemi betegségekről. A magyar korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelőjének megbízásából. (k. 8-r. 112 l.) Bpest, 1908. Franklin-Társulat kvny.
Lelki fertőzések. Különleny. a »Bpesti Orvosi Ujság«-ból. (8-r. 32 l.) Bpest, 1908. Pesti Lloyd-Társulat ny.
Az orvosoknak és a magyar kultura más munkatársainak elmebajairól. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 16 l., 4 melléklet.) Bpest, 1910. Pesti Lloyd-Társulat ny.
Emlékkönyv a nagyszebeni m. kir. állami elmegyógyintézet 50 éves fennállásának évfordulójára. Nagyszeben, 1914. Haiser Gy. 181 l., 7 t.
A leukoplakiáról. Bp., 1917. Franklin. 8 l. (Klny. a Gyógyászatból.)