A film cselekménye egy technológiailag magasan fejlett jövőben játszódik, főszereplője a kiborgKuszanagi Motoko, a 9-es Csoport nevű rendvédelmi szerv őrmestere, aki csapatával egy rejtélyes, Bábjátékosnak hívott hackert üldöz. Ahogy a nyomozás során egyre több bizonyítékot és gyanúsítottat talál, úgy fedezi fel politikai összeesküvések sorozatát és a Bábjátékos valódi azonosságát és céljait. A film átfogó filozófiai témái közt, a főszereplőn keresztül, fontos szerepet kap az önazonosság egy technológiailag fejlett világban. A főszereplőket Tanaka Acuko, Ócuka Akio és Kajumi Iemasza szólaltatják meg.
A Páncélba zárt szellem ősbemutatója 1995. szeptember 23-án volt a Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon, a mozik 1995. november 18-án kezdték vetíteni Japán-szerte a Shochiku forgalmazásában. Nemzetközi szinten a Manga Entertainment forgalmazásában jelent meg. Magyarországon először az M1 vetítette 2004. szeptember 15-én Szellem a kagylóban címmel, majd mozibemutatójára 2006. november 26-án került sor az Odeon forgalmazásában. A kiadó még ez évben megkezdte a DVD-n való forgalmazást is.
A Páncélba zárt szellemet széles körben tekintik minden idők egyik legjobb animefilmjének, az animerajongók körében kultuszfilmmé vált, a kritikusok pedig külön dicsérik a látványvilágát, melyet kiválóan valósítottak meg a hagyományos celluloidlapos és a számítógépes animáció kombinálásával. A film számos filmrendezőnek adott inspirációt, köztük a Wachowski testvéreknek, a Mátrix-filmtrilógia alkotóinak és James Cameronnak. 2004-ben Osii rendezésében elkészült a folytatás Páncélba zárt szellem 2. – Ártatlanság címmel, amelyet inkább önálló munkának és nem valódi folytatásnak tekintenek. 2008-ban Ghost in the Shell 2.0 címen megjelent a film digitálisan felújított változata, amely új hangot és háromdimenziós animációt tartalmaz. 2017-ben mutatták be az amerikai élőszereplős adaptációtScarlett Johansson főszereplésével.
Cselekmény
A nem is olyan távoli jövőben az egyesült hálózatok a csillagokig nyúlnak. Elektronok cikáznak keresztül-kasul a világegyetemben. A fejlett technika azonban nem törölte el végleg a nemzetek közötti különbségeket.
– Bevezető narráció
2029-ben a kibernetikus technológia fejlődésével lehetővé vált az emberi test „tuningolása”, például megnagyobbított agy, vagy akár teljes egészében kibernetikus részekkel való helyettesítése. Egy másik jelentős eredmény a kiberagy, a mechanikai burkolatú emberi agy, amely lehetővé teszi az internethez és más hálózatokhoz való kapcsolódást. Egy gyakran említett kifejezés a „szellem”, ami a mechanikus testben („páncél”) lakozó tudatra utal.
Kuszanagi Motoko őrnagy a 9-es Csoport támadóalakulatának feje New Port Cityben, Japánban. Nakamura, az elhárítással foglalkozó 6-os Csoport parancsnoka utasítására végez egy külföldi diplomatával, megakadályozva egy Daita nevű programozó disszidálását.
A külügyminiszter tolmácsának fejébe valaki behatol, feltehetően azzal a céllal, hogy egy közelgő diplomáciai találkozón meggyilkolja a küldötteket. A feltételezett elkövető a Bábmesternek hívott hírhedt hacker, aki képes behatolni mások agyába és irányítani őket. Kuszanagi embereivel, Batouval, Toguszával és Isikavával megkezdi a nyomozást, követve a telefonhívásokat, melyekkel a vírust küldték. Az üldözés során elfognak egy kukást és egy bűnözőt, azonban mindkettő csak agymosott ember, hamis emlékképekkel, akik nem adnak nyomot a Bábmesterről, a vizsgálat így zsákutcába kerül.
A Megatech Body, egy „páncélt” gyártó vállalat, gyanúsan szoros kapcsolatot tart fenn a kormányzattal, meghackel és összerak egy kibernetikus testet. A test elszökik, de egy teherautó elüti. Ahogy a 9-es Csoport megvizsgálja a testet, a számítógép agyában egy emberi „szellemet” talál. Kuszanagiéknak fontos az ügy, mivel mindnyájuknak van érintettsége a Megatechhel. Váratlanul megérkezik Nakamura, hogy visszavigye a testet és a benne lévő programot. Azt állítja, hogy az agyban lévő „szellem” maga a Bábmester, akit a 6-os Csoport csalt a testbe. A test újra aktiválódik és azt állítja, hogy érző lény, s politikai menedéket kér. Miután a Bábmester röviden érvel arról, hogy mit jelent emberinek lenni, egy Nakamura kíséretében érkezett álcázott ügynök elterelő akciót indít és távozik a testtel.
Kuszanagi csapata átverést sejt, és azonnal üldözőbe veszik az ügynököt. Eközben a 9-es Csoport a „Project 2501”-et – ahogy korábban a Bábmester utalt magára – kutatja és kapcsolatba kerülnek Daitával, akit a 6-os Csoport próbál megakadályozni az ország elhagyásában. Az Isikava által felfedezett információk alapján Aramaki Daiszuke, a 9-es Csoport főnöke arra a következtetésre jut, hogy a 6-os Csoport maga hozta létre a Bábmestert különféle politikai célokra, de elvesztette felette az irányítást és ezért kétségbeesetten próbálják visszaszerezni a testet.
Kuszanagi követi az autót, amely a testet szállítja egy elhagyatott épületbe, de egy nagy lépegető tank védi. Annak ellenére, hogy a Bábmester „szellemével” néz szembe, Kuszanagi a tankot erősítés nélkül támadja meg, de az majdnem megöli őt. A partnere, Batou időben megérkezik, hogy megmentse őt, és segít az agyának összekapcsolódni a Bábmesterrel. A Bábmester elmagyarázza Kuszanaginak, hogy a 6-os Csoport hozta létre, s mialatt a különböző hálózatok között vándorolt, érző lénnyé vált és elkezdett gondolkodni a létezésén. Teljes értékű élőlénynek tartja magát, mert vannak érzései és képes felfogni a létezését, azonban két dologra még nem képes, ami élőlénnyé tenné: a szaporodásra és a pusztulásra, ezért egy olyan fizikai agyban akar létezni, amely végül meghal. Mivel nem tudott elmenekülni a 6-os Csoport hálózatából, kibernetikus testbe kellett letöltenie magát. Miután Kuszanagival annak tudtán kívül kapcsolatba lépett, úgy véli, ő is megkérdőjelezi az emberi mivoltát és nagyon sok közös van bennük. Azt javasolja, hogy vonják össze a szellemeiket, cserébe Kuszanagi a Bábmester minden képességét megszerzi. Kuszanagi elfogadja az egyesülést. A 6-os Csoport mesterlövészei eközben megközelítik az épületet és megpróbálják elpusztítani a Bábmester és Kuszanagi agyát, hogy eltussolják a Project 2501-et. A Bábmester „páncélja” megsemmisül, de Batou megvédi Kuszanagi fejét, hogy megmentse az agyát. Ahogy a 9-es Csoport közeledik a helyszínhez, a mesterlövészek visszavonulnak.
Kuszanagi egy új kiborg gyermek testében ébred fel, Batou menedékházában. Elmondja Batounak, hogy a testében lévő szervezet se nem Kuszanagi, se nem a Bábmester, hanem kettőjük kombinációja. Megígéri Batounak, hogy újra találkoznak, majd elhagyja a házat és azon elmélkedik, hogy hová menjen, hiszen a „hálózat végtelen”.
Osii Mamoru rendező alapötlete és motivációi kapcsán elmondta, „A megérzéseim azt mondták, hogy ez a futurisztikus világról szóló történet azonnali üzenetet közvetít a mai világunknak. A számítógépek is érdekeltek a saját személyes tapasztalataim révén. Ugyanilyen érzésem volt a Patlabor esetében is, és azt gondoltam, érdekes lenne egy olyan film készítése, amely a közeljövőben zajlik. Még Hollywoodban is csak néhány olyan filmet készítettek, melyek egyértelműen ábrázolják a számítógépek hatását és hatalmát. Úgy gondoltam, hogy ezt a témát hatékonyabban lehet átadni animáción keresztül.”[12] Osii egy későbbi interjúban kifejtette, hogy a technológia megváltoztatja az embert, a japán kultúra részévé vált, és nagy befolyással bír rá. Osii elárulta, hogy mindig is érdekelte a technológia, emellett gyerekkora óta kétségei vannak saját személyes identitásával kapcsolatban. Ez utóbbi minden japán fiatalt érintő témává vált.[13]
A rendező azon szemlélete, hogy takarékoskodjon az akciójelenetekkel, a producerek elégedetlenségét váltotta ki, Osii viszont annak tudatában is folytatta a film elkészítését, hogy több akcióval jobban eladható lenne a film.[13] A Ghost in the Shell 2.0-n való munkálatok során Osii fő motivációja azt volt, hogy az eredeti film nem hasonlított a folytatásra, elsősorban látványvilágában. Úgy akarta feljavítani a filmet, hogy tükrözze a nézők a két film bemutatása között eltelt időben végbement szemléletváltását is.[14]
A szereplők és a helyszín megalkotása
Okiura Hirojuki karaktertervező és kulcsanimációs felügyelő a főszereplő Kuszanagi Motokót sokkal érettebbnek és komolyabbnak alkotta meg, mint ahogy az eredeti mangában megjelenik. Okiura a manga fiatalos, huszonéves ábrázolása helyett olyan érett külsőt választott a szereplőnek, ami megfelel mentális korának.[12] Motoko viselkedése is mentes a mangában jellemző humoros arckifejezésektől és lázadó természetétől.
Osii a Páncélba zárt szellem helyszínének alapjául Hongkongot választotta. Első gondolata a jövőbeli helyszínhez egy ázsiai város volt, de lehetetlen lett volna a jövő városképének megtalálása, ezért úgy döntött, hogy Hongkong valós utcáit használja fel modellként.[15] Elmondta, hogy Hongkong tökéletes hely és téma volt a filmnek számtalan cégtáblájával, felirataival és jellegzetes hangzavarával.[12] A film mechatervezője, Takeucsi Acusi megjegyezte, habár a filmnek nincs kifejezett helyszíne, alapjául azonban nyilvánvalóan Hongkong szolgált, mert ez a város képviseli a film tematikáját, a régit és az újat, amely különös kapcsolatban áll az információáradat korában. A film felvétele előtt a művészek vázlatokat rajzoltak, amelyek kihangsúlyozták Hongkong kaotikus, zavaros és nyomasztó aspektusait.[15]
Animációs munka
A Páncélba zárt szellem animációs munkái során egy új eljárást, az úgynevezett digitálisan létrehozott animációt (digitally generated animation, DGA) alkalmazták, ami a hagyományos celluloidlapos animáció (cell animáció) és a számítógépes grafika (computer graphics, CG) ötvözése, amelyhez a hangot is digitalizálják. Ezzel az új technikával olyan látványelemeket érhettek el, amelyeket korábban túlságosan nehéz lett volna létrehozni. 1995-ben a DGA-t tartották az animáció jövőjének. A filmben a számítógépes grafikával előállított látványelemek három típusát alkalmazták: digitális elemekkel való munka, számítógép által létrehozott vizuális elemek és az emberi agy által felfogott látványvilág. A vágást az Avid Technology AVID rendszerével végezték, melyet azért választottak, mert sokoldalúbb és kevésbé korlátozott volt, mint más módszerek, és a különböző típusú médiákkal egy környezetben dolgozhattak együtt.[12]
A digitális elemekkel való munka kiterjedt mind az eredeti illusztrációkra, kompozíciókra, mind a hagyományos cell animációval történő manipulációra, hogy mélységérzetet hozzon létre és érzelmeket idézzen elő. A szűrőeffektusokat a háttéren alkalmazva, azok lencsehatásával érték el a mélység és a mozgás érzékeltetését, az előtér körvonalának eltorzításával és a távoli háttér elmosásával. A Páncélba zárt szellem egy egyedi világítási rendszert használt, amelyben a világosságot és a sötétséget maguk a cell képkockák adták a fényforrások és árnyékok figyelembevételével, nem pedig a kontraszt és a fény változtatásával kerültek előállításra. Ogura Hiromasza látványtervező ezt „rendkívül szokatlan világítási technikának” nevezte.[12]
Néhány speciális effektust, mint Motoko hőoptikai álcaruháját, TIMA szoftverrel rendereltek. A folyamat egyetlen rajzot használ, és annak megfelelően manipulálja a képet és a hátteret, hogy milyen torzító effektusra van szükség, mindezt pedig anélkül teszi, hogy az eredeti rajzot megváltoztatná. Az így gyártott effektust visszahelyezik a képbe a jelenet befejezéséhez. Mialatt a film számítógépes grafikával készült képeit technikailag könnyű volt előállítani, azok megjelenése többszöri felülvizsgálaton esett át, hogy a jövőt megfelelően reprezentáló megjelenést érjék el. A CG használatának egy másik aspektusa olyan képek és effektusok létrehozása volt, amelyek azt szemléltették, hogy a főhősök a digitális hálózatra való kapcsolódáskor az elektronikus agyukban mit látnak maguk előtt. Ezeket a CG-jeleneteket videoformátumban generálták és a gyártás végső szakaszában adták a filmhez.[12]
A film nyitójelenetét többször megszakító, kijelzőn zöld számokból kialakuló stáblistáját Tanaka Szeicsi CG-rendező készítette. Tanaka olyan számítógépes nyelvet használt, amely a rómadzsi japán betűket alakítja át számokká, majd a számokat a számítógépbe bevéve generálta a stáblistát úgy, hogy a kódot a stábtagok számítógépes nyelven írt nevéből származtatta.[12]
Nisikubo Tosihiko animációs rendező felelt a film realizmusáért, aki törekedett a mozgások és az effektek pontos ábrázolására. Ennek érdekében egy Guamon működő létesítményben végeztek fegyverekkel kapcsolatos kutatásokat. Nisikubo a film valósághű ábrázolásának szemléltetéseként kiemelte a tankjelenetet, ahol a lövedékek szikráznak, amikor fémhez csapódnak, de nem, amikor fallal találkoznak.[12]
A Páncélba zárt szellem főszereplőit megszólaltató szeijúkTanaka Acuko (Motoko), Ócuka Akio (Batou) és Kajumi Iemasza (Bábjátékos). A felvételeket egy csúcskategóriás stúdió végezte el, hogy kiváló minőségű hangot érjenek el. A hangzás megváltoztatására, különösen az elektronikus agyi beszélgetésekben, térhangosítást használtak.[12] A Ghost in the Shell 2.0-ban a dialógusokat újra felvették, a szövegkönyvön pedig némileg változtattak a beszéd korszerűbbé tétele végett. Kajumi Iemaszát Szakakibara Josiko váltotta a Bábjátékos szerepében, ezáltal az eredetileg női testtel, de férfi hanggal rendelkező kiborg női hangot kapott.[16]
A film zeneszerzője, Kavai Kendzsi a főtémához megpróbálta elképzelni a film világát és átadni annak lényegét a zenében. A nyitótémához, a Making of Cyborghoz Jamato-koriősi japán nyelvet használt.[12] Zenei aláfestésnek a rendező eredetileg egyszerű dobolást kért, Kavai azonban úgy érezte, egy kórus sokkal hatásosabb lenne. Mivel a japán népdalok hagyományosan nem tartalmaznak kórust, ezért a kompozíció bolgár stílusú akkordok[17] és tradicionális japán jegyek keveréke.[18] A kísértő hangulatú kórus, amely számos alkalommal felcsendül a filmben, egy esküvői dal, amelyet azért énekelnek, hogy eloszlassanak minden, hamarosan bekövetkező gonosz befolyást. Sarah Penicka-Smith szimfonikus karmester megjegyezte, hogy a dal szövege jól illeszkedik a Motoko és a 2501-es (a Bábjátékos) közötti egységhez a film végkifejletében.[19] Kavai eredetileg bolgár népdalénekeseket szeretett volna alkalmazni, de nem talált megfelelő előadókat, így japán népdalénekeseket választott.[18] A Mai amami ikken! című dal eltér a filmzene többi darabjától, az ugyanis egy kantoni nyelvű popdal Fang Kha-ving előadásában.[20]
A film angol változatában a stáblista alatt a One Minute Warning című szám hallható, mely a Passengers néven együttműködő U2 és Brian Eno szerzeménye. A dal az Original Soundtracks No. 1 albumon jelen meg az album egyetlen filmdalaként.[21][22]Andy Frain, a Manga Entertainment alapítója és a film vezető producere korábban az Island Records, a U2 kiadójának marketingigazgatója volt.[2]
Témák
Számos kritika foglalkozik a film szexualitással és nemi identitással kapcsolatos kérdéseivel.[23] Sharalyn Orbaugh a Motoko testének létrehozását bemutató nyitójelenet kapcsán megjegyezte, hogy „tökéletesen paradox bevezetés egy olyan elbeszéléshez, amely a szexuális / nemi identitás és az önazonosság természetéről szól egy olyan jövőbeli világban, ahol a szexuális reprodukció átengedte helyét a mechanikai replikációnak”.[24] Motoko női identitását és megjelenését autonóm alanyisággal ellensúlyozzák, amely egy reproduktív szervek nélküli, menstruálni nem képes kiborg testként manifesztálódik. Orbaugh a Motoko kiborg replikációját bemutató nyitójelenet és a menstruáció hiányának egymás mellé helyezésével arra világít rá, hogy már rögtön az elején nyilvánvalóvá válik, a film témája a poszthumán alany reproduktív szexualitásának problematikája.[25][26]
A film bemutatja Motoko önazonosságával és létezésével kapcsolatos aggodalmait, amelyek a Bábjátékossal kialakított új reprodukciós forma (elméik egybeolvasztása) által létrejövő, teljes egyéniséggel rendelkező létformában oszlanak el.[25] Austin Corbett szerint azzal, hogy a főhősre kihívó öltözete ellenére a nemiség felhangjai nélkül tekint a többi szereplő, szabaddá válik a hagyományosan felfogott nőiségtől, hozzátéve, hogy Motoko „nyíltan nőies, és határozottan nem nő”.[27] Motokót „formás” és a történet középpontjában álló erős női főhősnek nevezve, aki „szinte végig folyamatosan meztelen”, Roger Ebert megjegyezte, hogy egy, a Film Quarterly-ben megjelent cikk szerint a salarymanek (fehérgalléros irodai alkalmazottak) kimerítő és embertelen életét élő japán férfiak – akik az animációs közönség nagyobb részét alkotják – a szabadságot és a hatalmat a nőkre vetíti ki, és könnyen azonosulnak a kitalált női szereplőkkel.[21] Carl Silvio a Páncélba zárt szellemet egy „ellenálló film”-nek nevezte, mivel felcseréli a hagyományos nemi szerepeket, „felértékeli a [nemi jellegét vesztett] posztgender alanyt” és „háttérbe szorítja az anyagi test szexuális sajátosságait”.[28]
Megjelenések
Japán
A Páncélba zárt szellem ősbemutatója 1995. szeptember 23-án volt a Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon, a mozik 1995. november 18-tól játszották Japán szerte a Shochiku forgalmazásában.[12]VHS-en 1996. április 25-én,[29]DVD-n 2004. február 25-én, Blu-rayen 2007. augusztus 24-én adta ki a Bandai Visual.[30][31] 2004 decemberében egy különleges, két DVD-s kiadás is megjelent,[32] melyben a második lemez a szereplők adatait, az alkotó és a rendező életrajzát, valamint a film előzetesét és bemutatóját tartalmazza.[33]
A Ghost in the Shell 2.0 (GHOST IN THE SHELL／攻殻機動隊 2.0; Gószuto in za Seru / Kókaku kidótai 2.0; Hepburn: Gōsuto in za Sheru / Kōkaku kidōtai 2.0?) című felújított változat az Égenjárók 2008-as bemutatásának ünneplésére készült.[16][34] A Ghost in the Shell 2.0-ban bizonyos jeleneteket kicseréltek a legújabb digitális animációs technikákkal, köztük 3D-s CGI-jal, készített változatra. Új főcím, digitális képernyők és holografikus kijelzők láthatók a filmben, valamint néhány rövid jelenetet kivágtak belőle.[35] A Ghost in the Shell 2.0 bemutatója 2008. július 12-én volt Tokió, Oszaka, Nagoja, Fukuoka és Szapporo filmszínházaiban.[36] DVD-n és Blu-rayen 2008. december 19-én jelent meg Japánban a Bandai Visual által.[37][38]
Észak-Amerika
Az Egyesült Államokban a filmet 1996. június 18-án jelentette meg VHS-en a Manga Entertainment, 1998. március 31-én pedig DVD-n az Anchor Bay Entertainment.[39][40] A Manga Entertainment 2009. november 24-én adta ki Blu-rayen; ez a változat az eredeti és a felújított filmet is tartalmazza, de nem tartalmazza az audiokommentárokat és az Osiival készült interjút sem.[41][42] A Manga Entertainment és az Anchor Bay Entertainment 2014. szeptember 23-án újból megjelentették Blu-rayen a filmet teljesen új HD formátumban.[43] Ezt a kiadványt kritika érte az angol fordítás hiányosságai és az 5.1-es japán hang és a ráadás tartalmak hiánya miatt.[44]
Magyarország
Magyarországon először televízióban volt látható a film, az M1 vetítette 2004. szeptember 15-én Szellem a kagylóban címmel, magyar szinkronnal,[45] majd 2019. október 10-én a Paramount Channel is levetítette.[46]
Mozibemutatója 2006. november 26-án volt az Odeon forgalmazásában.[47] A kiadó még ez évben elkezdte DVD-n is forgalmazni, egylemezes, kétlemezes és digipack formátumokban. Elsőként a digipack jelent meg 2006. december 11-én, és csak az Xpress webáruházban volt kapható limitált számban.[48] A kétlemezes DVD-kiadvány 2007. január 31-én,[49] az egylemezes 2008. október 8-án került piacra.[50] Mindegyik kiadványon megtalálható a japán 5.1-es és 6.1-es hang, az MTV által készíttetett 2.0-s és az új 5.1-es magyar hang és magyar felirat. A kétlemezes és digipack formátumok számos ráadás tartalommal bírnak, melyek egy részét a magyar kiadó készíttette: audiokommentár, werkfilmek a film készítésének körülményeiről és a digitális utómunkáról, érdekességek és információk a filmről és a szereplőkről, Páncélrománc: A cyberpunk krónikái – beszélgetés Kömlődi Ferenccel, Képregénybe zárt szellem – a manga és az anime összehasonlítása Varró Attilával, Szellem a vásznon – díszbemutató az Odeon-Lloyd moziban, Hangok a szellemhez – hogyan készült a szinkron, előzetes, exkluzív videóklip, A cyberpunk kulturális öröksége – dalok, klipek, képgaléria.[47][51]
2022. december 23-án bekerült az HBO Max kínálatába egy harmadik magyar szinkronváltozattal, majd 2022. december 24-én a Cinemax is műsorra tűzte ezt a változatot.[11]
Filmzene
A Páncélba zárt szellem zenéjét Kavai Kendzsi szerezte és 1995. november 22-én jelent meg Japánban az RCA Records kiadásában.[20] A lemez 11 számot tartalmaz, köztük Mizuno Josimasza Mai amami ikken! című dalát, melyet Fang Kha-ving énekel.[52][53]
A Ghost in the Shell 2.0 bemutatása után, a film Kavai Kendzsi által újrahangszerelt, 6.1-es zenéje is kiadásra került a BMG Japan által 2008. december 17-én. A lemezre 12. számként felkerült a filmelőzetes háttérzenéje is.[54][55] A hangmérnök Randy Thom (Skywalker Sound) volt, aki korábban a Páncélba zárt szellem 2. – Ártatlanságon dolgozott.[16]
Kavai Kendzsi Ghost in the Shell Original Soundtrack
Utai I – Making of Cyborg (謡I-Making of Cyborg?; Chant I – Making of Cyborg)
4:29
2.
Ghosthack
5:14
3.
Puppetmaster
4:21
4.
Virtual Crime
2:42
5.
Utai II – Ghost City (謡II - Ghost City?; Chant II – Ghost City)
3:35
6.
Access
3:16
7.
Nightstalker
1:45
8.
Floating Museum
5:05
9.
Ghostdive
5:52
10.
Utai III – Reincarnation (謡III-Reincarnation?; Chant III – Reincarnation)
5:45
11.
Mai amami ikken! (Bonus track 挿入歌 毎天見一見！; Bonus track szónjú uta Mai amami ikken!; Hepburn: Bonus track sōnyū uta Mai amami ikken!?; See You Everyday!)
3:26
45:30
Kavai Kendzsi Ghost in the Shell 2.0 Original Soundtrack
Ghost in the Shell-szereplőket imitáló cosplayjelmezesek a 2013-as Dragon Conon (balról jobbra: Togusza, Kuszanagi Motoko, Batou)
A Páncélba zárt szellem közel 2,3 millió dollár bevételt hozott világszerte,[4] így nem volt nyereséges, azonban kultuszfilmmé válásának köszönhetően a későbbi – elsősorban külföldi – házimozi-eladások pótolták a veszteséget. Az első animefilm volt, amely felkerülhetett a Billboard No. 1. videoeladási listájára 1996-ban,[32][60] 1997-ig több mint 200 000 VHS-t adtak el az Egyesült Államokban,[61] 2002-ben pedig már 1,6 millió eladott házimozi-kiadvánnyal (VHS, LD, DVD) számoltak világszerte,[62] melyből csak 100 000 kelt el Japánban, több mint 1 milliót az Egyesült Államokban értékesítettek.[63] 2006-ban a 9. legjobban eladott anime DVD volt a tengerentúlon.[64]
A filmet széles körben tekintik minden idők egyik legjobb animefilmjének, a kritikusok külön dicsérik a hagyományos celluloidlapos animáció és a CGI kombinálásával megvalósított látványvilágot, az animerajongók körében kultuszfilmmé vált és számos kiemelkedő filmkészítőre hatással volt. A Wachowski testvérek, a Mátrix-trilógia alkotói, mikor Joel Silver producernek először megmutatták az animét, azt mondták: „Mi ezt meg akarjuk csinálni hús-vér emberekkel”.[65]Isikava Micuhisza, aki a Production I.G producereként dolgozott az animációs filmen, megjegyezte, hogy a kiváló minőségű látvány erős inspirációforrásként szolgált a Wachowski testvéreknek.[66] A Mátrix több ikonikussá vált elgondolást is átvett a filmből, mint a kiberteret jelző zöld számok digitális „esőjét”, melyet a film nyitójelenete inspirált, vagy azt, ahogy a szereplők a tarkójukon található lyukon keresztül csatlakoznak a Mátrixhoz. James Cameron, akinek az Avatar című filmjéhez inspirációs forrásként szolgált, a következőket mondta: „Lenyűgöző spekulatív fikciós alkotás, az első valóban felnőtteknek szóló animációs film, amely irodalmi és vizuális szinten is kiváló”.[67]
Párhuzamot vontak még Steven SpielbergA. I. – Mesterséges értelem, Jonathan MostowHasonmás, Christopher NolanEredet és Kon SzatosiPaprika című filmjével és Joss WhedonDollhouse – A felejtés ára című televíziós sorozatával is.[67][68]
Niels Matthijs a Twitch Film munkatársa szerint a Páncélba zárt szellem nemcsak alapvető film a japán animációban, Kubrick2001: Űrodüsszeiájával és TarkovszkijSolarisával könyvadaptációk egy olyan hármasát alkotja, melyek népszerűségben túlszárnyalták az eredeti műveket és egy már népszerű márkának adtak új jelentést. Személyes kedvenceinek listáján a 48. helyet foglalja el.[69] Raphael See a T.H.E.M. Anime Reviewstól ötből négy csillagot adott, dicsérve a rajzmunkát és a látványvilágot: „az animáció tiszta, gördülékeny és villámgyors, a rajzolás szeszélyes és éles”; azonban bírálta, hogy a végkifejlet kiszámítható.[70] Clark Collis az Empire magazintól úgy vélekedett, hogy a film kiszámítható volt, de dicsérte az alkotói értékét, mely „mindenben megfelel annak, ami Hollywoodban készült akkoriban”.[71] Chris Beveridge, a Mania.comtól vegyes kritikát írt a filmről, leszögezve, hogy „egy jó történet, de útközben néha megtorpan”.[39] A The Nihon Review szintén dicsérte a rajzolást és az animációt, de néhány jelenetet „hasztalannak” talált.[72] Johnathan Mays az Anime News Network újságírója méltatta a film számítógépes effektekkel kombinált hagyományos animációját, melyről úgy vélekedett, hogy „talán az egyik legjobb szintézis, amely animében valaha látható volt”.[73]Helen McCarthy a 500 Essential Anime Movies című könyvében a „valaha megalkotott egyik legjobb animének” nevezi. Dicsérettel illeti a forgatókönyvet és az atmoszferikus filmzenét, hozzátéve, hogy „az akciójelenetek vannak annyira jók, mint napjaink CGI-effektekkel támogatott hollywoodi blockbustereiben, amelyek még mindig ámulatba ejtők.”[74]Roger Ebert négyből három csillagot adott a filmnek, pozitívumként kiemelve a látványt, a zenét és a film témáját, de úgy érezte, hogy elsőre túl bonyolult és zavaros ahhoz, hogy megszólítson egy nagyobb nézőközönséget; ez nem egészen a második óráig tart, amikor a történet kezd értelmet kapni.[21]
A Páncélba zárt szellem a 106. helyet szerezte meg minden idők 150 legjobb animációs filmjét és sorozatát tartalmazó listáján, amelyet a 2003-as Tokiói Laputa Animációs Fesztiválra készítettek el egy nemzetközi szintű felmérés során, 140 animációs művész és kritikus megkérdezésével.[75] A Rotten Tomatoes filmkritikai oldalon 96%-ban pozitív értékelést kapott és 51 kritika alapján 7,77/10-es átlagpontozást állapították meg. Kritikai konszenzusnak a következőt írja: „A modern animációt lenyűgöző módon kezelve, a Ghost in the Shell egy átgondolt, összetett csemege az animerajongók számára és egy tökéletes bemutató a műfaj új nézőinek.”[57] A Time Out munkatársai a 83. helyre sorolták a filmet a 100 legjobb animációs filmet tartalmazó listájukon.[76] A Total Film 75 legnagyobb animációs filmjét tartalmazó listáján a 39. helyet érte el.[77] A Japán Kulturális Ügyekért Felelős Hivatal egy 2007-es közönségszavazásán a Páncélba zárt szellemet az 1990-es évek második legjobb japán animációs filmjének és minden idők tizedik legjobb japán animációjának választották.[78] 2001-ben a Wizards Anime magazin 50 legjobb Észak-Amerikában megjelent animét tartalmazó listáján a negyedik helyet foglalta el a film.[79] 2020-ban az Empire minden idők 50 legnagyobb sci-fi mozifilmjét felhozó listáján a 26. helyen szerepel a Páncélba zárt szellem.[80]
Az Anime Stars kritikusa abban látja a film népszerűségét vagy éppen népszerűtlenségét, hogy mindenkinek mást mond, mindenki megtalálja benne a neki szóló választ. Az ismertető zárásaként így fogalmaz: „[…] a film olyan, mint a hagyma. Van, akinek csípi a szemét, van, aki a hagymát is hagymával enné, de az biztos, hogy réteges. Tehát senki ne habozzon elmerülni a rétegek között, mindig találhat valami újat.”[81] A Mondo magazin szerkesztői szerint a Páncélba zárt szellem túllépett az animék világán és a cyberpunk műfaj egyik alapműve lett, s ennek köszönheti, hogy az animék egyik „legfőbb hírvivőjévé” vált a nyugati világban. Dicsérték, hogy a film olyan kérdéseket feszeget, amellyel a nyugati filmekben sem foglalkoztak addig.[82]
A filmhez 1995. november 20-án kiadtak egy Photo CD-t, mely körülbelül 100 képet tartalmaz, köztük eredeti színes képeket, animációs anyagokat és lőfegyverterveket.[84] Endó Akira spin-off regényt írt Ghost in the Shell: Burning City (攻殻機動隊灼熱の都市; Kókaku kidótai sakunecu no tosi; Hepburn: Kōkaku kidōtai shakunetsu no toshi?) címmel, amit 1995 novemberében publikált a Kodansha.[85] Folytatása, a Ghost in the Shell 2: Star Seed (攻殻機動隊2: Star Seed; Kókaku kidótai 2: Star Seed; Hepburn: Kōkaku kidōtai 2: Star Seed?) 1998 januárjában jelent meg.[86]Analysis of Ghost in the Shell címmel egy könyvet adott ki a Kodansha 1995. november 17-én.[87]
↑Penicka-Smith, Sarah.szerk.: Josef Steiff & Tristan D. Tamplin: Anime and Philosophy: Wide Eyed Wonder – Cyborg Songs for an Existential Crisis, 261–274. o. (2010)
↑Orbaugh, Sharalyn.szerk.: Wong Kin Yuen, G. Westfahl, A. Kit-Sze Chan: World weavers: globalization, science fiction, and the cybernetic revolution – The Genealogy of the cyborg in Japanese popular culture. Hongkong: Hong Kong University Press, 55–72. o. (2005)
↑Corbett, Austin (2009. március). „Beyond Ghost in the (Human) Shell”. Journal of Evolution and Technology20 (1), 43–50. o. (Hozzáférés: 2017. december 2.)
↑ abBeveridge, Chris: Ghost in the Shell (angol nyelven). Mania.com, 2010. november 22. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 23.)
↑ (1997. január 22.) „Look Japan”. Look Japan43 (493–504), Kiadó: Look Japan, Limited. „The video version, issued by an American distributor, went on to sell over 200,000 copies, making Ghost in the Shell the first Japanese movie to hit Number One on Billboard magazine's video sales chart last August.”
↑Kinnear, Simon: 39. Ghost In The Shell (1995) (angol nyelven). 75 Greatest Animated Movies. Future Publishing Limited, 2014. május 13. [2014. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 31.)
↑Top 100 Animations (japán nyelven). Japán Kulturális Ügyekért Felelős Hivatal, 2007. [2007. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
↑Ben Travis, James White: The 50 Greatest Sci-Fi Movies (angol nyelven). Empire Online, 2020. május 27. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
↑Peitli Csilla (Nuage) (2007. január-február). „Ghost in the Shell – A hangját megtalálta… Már csak testre van szüksége”. AnimeStarsI. (1.), 34–36. o. ISSN1788-5779.
↑Mondo szerkesztőség (2017. március–április). „Nosztalgiába zárt szellem – Ghost in the Shell univerzum a Mondo stáb szemével”. MondoXI. (2.), 2–5. o. ISSN1788-9537.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ghost in the Shell (1995 film) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.svg){kind=small}
.jpg)
_MOD.png)
