Pusztai Sándor, Peszneker Sándor Antal (Martonvásár, 1885. november 15.[4] – Budapest, 1945. november 30.)[5] operaénekes (baritonista).
Pályafutása
Peszneker József kántortanító és Steiner Katalin fiaként született.[4] Peszneker családi nevét 1899-ben változtatta Pusztaira.[6] 1905-ben Pápán tanítói oklevelet nyert, a fővárosnál működött és ezalatt magánúton Herald Lajosnénál, Noseda Károlynál, Steinhausz Gyulánénál és az Országos Zeneművészeti főiskolában folytatta zenei és énektanulmányait. 1913. június 1-től a Magyar Királyi Operaház tagja volt 1932-ig. Vendégszerepelt Pozsonyban, Kassán, Nagyváradon, Temesvárott, Szegeden, hangversenyezett az ország minden városában. Külföldön: Rómában, Trevisoban, Velencében, Abbáziában, Hágában, Scheveningenben, Amszterdamban és Bredában szerzett elismerést a magyar művészetnek.
Fontosabb szerepei
- Sylvio (Leoncavallo: Bajazzók)
- Alfio (Mascagni: Parasztbecsület)
- Valentin (Gounod: Faust)
- Wolfram (Wagner: Tannhäuser)
- Amfortas (Wagner: Parsifal)
- Tiborc (Erkel: Bánk bán)
- Sarastro (Mozart: Varázsfuvola)
- Marcell (Puccini: Bohémélet)
Jegyzetek
Források
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
- Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Bp., Teleki László Alapítvány, 1999.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.