V. Iván I. Alekszej orosz cár első házasságából származó fia volt, ám látáshibája és gyenge egészsége miatt apja halála után nem ő, hanem nála fiatalabb féltestvére, I. Nagy Péter került az orosz trónra. A sztrelecek lázadásának eredményeként azonban Iván öccse társuralkodója lett, míg édestestvér nővére, Szofja Alekszejevna nagyhercegnő régensként gyakorolta a hatalmat. Idővel Péter kezdte átvenni az ország kormányzását, még jobban háttérbe szorítva bátyját. Mikor Iván és Praszkovja Fjodorovna összeházasodtak, az Ivánt pártolók abban reméynkedtek, hogy első gyermekük fiú lesz, mivel így megerősödött volna Iván dinasztikus helyzete. Praszkovja Fjodorovna azonban csak leányokkal tudta megajándékozni férjét, akinek 1696-os halála után I. Péter egyeduralkodóként kormányozta tovább az országot.
Férje elhunytát követően Praszkovja Fjodorovna anyacárnéként élt tovább, hol Moszkvában, hol az újonnan alapított Szentpéterváron lakva. Viszonyt kezdett a bojár származású Vaszilij Juskovval, aki a cár egyik húgának háztartását vezette. I. Péter nagy tisztelettel viseltetett irányába, és gyakran megfordult sógornője udvarában, annál is inkább, mivel a cárnak sokáig nem volt legitim felesége, így a reprezentatív feladatokat Praszkovja Fjodorovna látta el. Az anyacárné udvarában oktatták többek között I. Péter leányát, Jelizaveta Petrovna nagyhercegnőt, aki később I. Erzsébet néven került az orosz trónra.
Praszkovja Fjodorovna 1723. október 24-én hunyt el. A szentpétervári Alekszandr Nyevszkij-kolostorban temették el.
Források
Warnes, David: Az orosz cárok krónikája – Az Orosz Birodalom uralkodóinak története; Geopen Könyvkiadó, 2002; ISBN 963-9093-63-7
.jpg)
