Édesapját korán elvesztette. E veszteség mély nyomot hagyott az ő életében. Érettségi után több irányban is képezte magát, a Hittudományi Főiskolán szerzett diplomát, majd könyvtáros szakmai vonalon és a mentálhigiéné területén is kurzusokat látogatott, több diplomát mondhat magáénak. Dolgozott a Móra Ferenc Múzeumban, könyvkereskedésben, s majdnem két évtizeden keresztül a Szegedi TudományegyetemEgyetemi Könyvtárában, jelenleg pártfogó felügyelőként tevékenykedik.
Mindig felelősségteljes kenyérkereső munka mellett, mintegy kereten kívül áldozott és áldoz a Múzsáknak, a vers- novella- és esszéírásnak, s kedvenc sportjának, a búvárkodásnak, mely nála a természet szeretetével és tiszteletével párosul. A természetnél jobban már csak az embereket szereti, mindenkit a maga egyediségében. A kenyérkereső munkákon kívül volt a gyermekek szeretett hitoktatója, végzett és végez börtön pasztorációs tevékenységet, pszichológiai tanácsadást egyetemistáknak, sokáig volt a szegedi Manta Búvár Klub elnöke, jelenleg búvároktatója.
Már fiatalon is nagyon érett gondolatai voltak, amelyeket versekben, elbeszélésekben és esszékben tudott legjobban kifejezni. Napilapokban, folyóiratokban, s évről évre a Szegedtől Szegedig antológiában jelennek meg versei, novellái. A komoly, felelősségteljes, humoros és optimista látásmód műveire éppen úgy jellemző, mint emberi egyéniségére.
.jpg)
