A Kiscelli utcai elemi iskolába járt, majd 1937 és 1945 között Árpád Gimnázium tanulója volt. Budapest második világháborús ostromakor 1945. január 6-án málenkij robotra hurcolták el. Szerencséjére egészségügyi feladatot kellett ellátnia és nem vitték el az országból, így viszonylag rövid idő után hazamehetett.
Visszatérte után júniusban leérettségizett. A Budapesti Orvostudományi Egyetem általános karán szerzett orvosi diplomát. A sebészeti szakvizsgát 1955-ben, a mellkas sebészetit 1962-ben tette le. 1970-től Magyar Tudományos Akadémia Orvostudomány kandidátusa, 1981-től címzetes egyetemi docens és 1989-től címzetes egyetemi tanár. 1953-tól és 1970-ig sebészként dolgozott a Városmajor úti Sebészeti Klinikán és közben 1964-66 között egy évet Magdeburgban a Vogelsang Tüdősebészeti Klinikán volt meghívott sebész. 1970-től 1978-ig a János Kórház II. sz. Sebészeti Osztályán főorvos. 1978-94 között az óbudaiSzent Margit Kórházban az általános sebészeten volt területvezető sebész főorvos.
1994 és 1998 között Budapest III. kerületében volt önkormányzati képviselő (KDNP javaslattal), 1996-ban alapítója és vezetője lett az Óbudai Orvos Klubnak.[4] Ugyancsak alapító tagja és elnöke volt az Óbudai Baráti Körnek és az Óbudai Múzeum Közalapítvány kuratóriumának. Emellett tagja volt az MTA köztestületének, valamint a Városmajori Sebészeti Klinikának is.[3] Az egészségügy, a kultúra és a tudomány területén betöltött széles körű társadalmi szerepvállalása elismeréseként 2010-ben Budapest III. kerülete díszpolgárának választották.[5]
