PROFILPELAJAR.COM

	Piast Erzsébet
	Kujáviai Erzsébet
	Boszniai Bánság bánnéja
	Elizabeta Pjast
	Uralkodási ideje
	1324. június – 1345. augusztus 22. után
Elődje	Nemanjić Erzsébet
Utódja	Sisman Dorottya
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Piast-ház
Született	1302
Elhunyt	1345. augusztus 22. után (43 évesen)
Édesapja	III. Kázmér kujáviai herceg (1277/80–1345/50)
Édesanyja	N. N.
Házastársa	II. István bosnyák bán (–1353)
Gyermekei	Erzsébet (1340 körül–1387)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a bosnyák bánnéról szól. Hasonló címmel lásd még: Piast Erzsébet (egyértelműsítő lap).

Piast Erzsébet (1302 – 1345. augusztus 22. után), bosnyákul: Elizabeta Pjast, lengyelül: Elżbieta kujawska, kujáviai hercegnő, bosnyák bánné, Kotromanić Erzsébet magyar királyné édesanyja. A Piast-ház tagja.

Élete

Apja III. Kázmér kujáviai herceg, anyja ismeretlen. Apja Piast Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére és Fennena magyar királynénak, III. András magyar király első feleségének a testvére volt. I. Károly, az V. István magyar király harmadszülött lányától, Árpád-házi Mária nápolyi királynétól származó magyar király 1323-ban összeházasította unokatestvérét, az V. István magyar király legidősebb lányától, Árpád-házi Katalin szerb királynétól származó II. István bosnyák bánt a felesége lengyel rokonával, Erzsébettel, hogy magyarországi uralmát ezzel is legitimizálja. A házasságot sokáig nem kísérte gyermekáldás, míg végül majdnem 17 évvel a menyegző után megszületett az egyetlen gyermekük, egy leány, Erzsébet,^[1] a későbbi magyar királyné.^[2] A kis Erzsébet azonban hamarosan elvesztette édesanyját, akinek a halála után a budai udvarban nevelkedett. Özvegye visszautasította IV. Uroš István Dusán szerb cár házassági ajánlatát 1351 körül, aki fiának, Uroš trónörökös számára szerette volna feleségül kérni a bosnyák bán egyetlen leányát, hogy a két délszláv állam közötti viszályt ezzel az aktussal elsimítsák. Kotromanić István az 1349-ben megözvegyült és gyermektelen I. Lajos magyar királyhoz adta feleségül a lányát, amelynek elrendezése ügyében személyesen járt Budán. Az esküvőre 1353. július 20-án került sor Budán, ami után röviddel az apa is meghalt, így Erzsébet teljesen árván maradt.

Gyermeke

Férjétől, II. (Kotromanić) István (–1353) bosnyák bántól, 1 leány:
- Erzsébet (1340 körül–1387) bosnyák hercegnő, férje I. (Anjou) Lajos (1326–1382) magyar és lengyel király, 4 leány:
  - Anjou Mária (1365–1366) magyar királyi hercegnő
  - Anjou Katalin (1370–1378) magyar és lengyel királyi hercegnő
  - (Anjou) Mária (1371–1395) magyar király, férje Luxemburgi Zsigmond iure uxoris magyar király, 1 fiú:
    - Luxemburgi N. (fiú) (1395–1395) magyar királyi herceg
  - I. (Anjou) Hedvig (1374–1399) lengyel király, férje Jagelló 1351 körül–1434) litván nagyherceg, II. Ulászló néven iure uxoris lengyel király, 1 leány:
    - Jagelló Erzsébet Bonifácia (1399–1399) lengyel királyi hercegnő

Jegyzetek

↑ A forrásokból csak egy gyermek tudható biztosan, így az, hogy egy kiskorában meghalt fiú is született volna, vagy hogy Kotromanić Katalin, I. Hermann cillei gróf felesége és Cillei Hermann anyja az ő lánya lett volna, csak feltételezésekre épül. Lásd Wertner (1891: 218).
↑ Kotromanić Erzsébet szintén hasonló problémákkal küzdött az utódlás tekintetében, mint szülei, de reményeit végül siker koronázta, hiszen megszülettek a lányai, bár a fő cél, a fiú trónörökös az ő esetében sem teljesült.

Irodalom

Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története, Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 1891.
Fajfrić, Željko: Kotromanići, Grafosprem-Srpska pravoslavna zajednica, Šid, 2000. URL: Lásd Külső hivatkozások