A Pestszentlőrinci Unitárius Egyházközséget a trianoni békediktátumot követően az Erdélyből elmenekülni kényszerült és Pestszentlőrincen letelepedett unitárius hívek hozták létre.
Kezdetek
1920 után, a trianoni békediktátumot követően a Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből érkezett menekülteket a Népjóléti Minisztérium a volt Lipták lőszergyár helyén telepítette le.[1] Az unitárius és nem unitárius menekülteket a közös sors összekapcsolta, és szorgalmas összefogással kedves kisvárost varázsoltak az egykori gyártelepből, amely Állami lakótelep néven maradt fenn 1977-ig.
Templomszentelés, 1936. június 7.
Kezdetben az unitárius lelkigondozást, az istentiszteletek tartását, a hitoktatást a Budapesti Egyházközség lelkészei végezték.
1928-ban egy fiatal hitoktató lelkész, Pethő István került Budapestre Erdélyből. Munkaterületéhez az állami telep is hozzátartozott. Mint lelkész összefogta kis létszámú gyülekezetét. Biciklijével rendszeresen látogatta a hatalmas területet. Hét-nyolc helyen is tartott rendszeresen istentiszteletet. Mint ifjúsági vezető cserkészcsapatot alakított, szervezte az egyetemi ifjúságot.
Templomszentelési kép hátlapjaMeghívó az unitárius templom felszentelésére (1936)
Templomépítés
Kezdetben egy barakk nedves termébe jártak istentiszteletre, és ott tartottak időnként családi összejöveteleket. Egyre erősödött szívükben a templom építésének a vágya, melyet önerőből sikerült megvalósítaniuk. Ebben a hívek nagy segítségére volt, hogy a belügyminisztérium átengedett egy kis méretű barakképületet templom céljára. Olcsón megvásároltak egy düledező műhelyépületet, amelyből a gyülekezet tagjai kitermeltek annyi téglát, hogy az elég volt a templom felépítéséhez. Máthé Géza unitárius építészmérnök díjtalanul elkészítette a terveket. Az építkezést a hívek önerőből végeztél el. Pethő István így emlékezik: „Ami ezután következett, az a hatvan székely család csodát érő legendája volt. Mintha életünkben Istenországa feszítette volna hatalmas erőit.”[2]
1935. október 3-án történt meg a templom alapkőletétele. Rövid időn belül felépült a templom és a gyülekezeti terem. 1936. június 7-én[3] sor került a templom[4] felszentelésére, tudósít erről Pestszentlőrinc története is. A templom padjait, csillárjait, a szószék faburkolatát Damonkos Albert műbútorasztalos presbiter készítette. Az első kis harmónium a kispesti lakos Czirmay György harmóniumkészítő presbiter munkája.
A második világháború után
A háborút követő nehézségek ellenére a hívek összetartottak, a közösség gyarapodott lelkileg és anyagilag is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy közös összefogással, gyűjtéssel és Pethő István lelkész egyéni támogatásával a még hiányzó templomi harang is elkészült. A harangot méltó nagy ünnepléssel 1949 nyarán avatták fel. A templom harangja ebben a YouTube-videóban[5] hallható.
1977-től a kertes házakat lebontották és helyette tízemeletes beton házak épültek, ezáltal kialakult a mai Havanna-lakótelep.
Meghívó a 70. évfordulóra
1990-től, az Erdélyből áttelepült családok bejelentkezésének köszönhetően a gyülekezet létszáma gyarapodott, mintegy 200 család tartozik a gyülekezethez. Számtalan programmal próbálják gazdagítani a közösség lelki életét.
2006. június 4-én, pünkösd napján ünnepelte a gyülekezet a templom építésének 70. évfordulóját.
2016. június 19-én, nagyszabású rendezvény keretében, országos szinten ünnepelte az unitárius egyház a pestszentlőrinci unitárius templom építésének 80. évfordulóját.[6]
2021-ben centenáriumi megemlékezéseket[7] tartottak a 18. kerületben a Tomory Lajos Múzeum és a kerületi önkormányzat szervezésében, annak emlékére, hogy a trianoni békediktátum miatt, az elcsatolt területekről érkező menekültek számára létrehozták az ún. állami telepet. Ezen a lakótelepen két templom épült, előbb az unitárius, majd a katolikus.
